24.Rész
   Két biciklivel egyensúlyozott a járdán.A szemöldökömet felhúzva figyeltem a szerencsétlenkedését.
-Jóreggeeelt!-köszöntött vidáman.
-Hey.-húztam a fejemre a kapucnimat.-hova megyünk?- pislogtam rá.
-Ezzel sehova-húzta el a száját egy idő után-nem vettem észre hogy leesett erről a dugó így..látod?-állt arrébb,láttam.Leesett az a bigyusz a kerékről,ott ahol felkell fújni.
-Mehetek aludni?-fordultam meg mire visszarántott.
-Nem.Nyugsziik.Mamádat várjuk mert te ugye elfelejtettél berakni például vizet vagy kaját,elkészíti a táskádat.
-Te mikor beszéltél vele?-húztam össze a szemem.
-Reggel.-továbbra is uanúgy vizslattam-hajnalban nem ugyan az?Már fent volt.Négykor már nem alszik.-védekezett.
-Jó.-bólintottam majd leültem a padra.Pár perc után mama jött a táskámmal.Tele rakta ennivalóval,vízzel,pokróccal és egyebekkel.
-Tejóég mama!-rökönyödtem meg-ezt mind?
-Persze nézd csak meg.Elég sokáig lesztek ott úgyhogy kell az energia.-mosolygott.
-Hát köszi.Berakhatanánk ide a bicikliket?-néztem rá.
-Berakom én menjetek csak.-intett.Elköszöntem tőle majd elindultunk.Egy ideig csendben meneteltünk,közben néztem a cipőmet,az övét megkérdeztem nem-e akarja vinni ezt a emeletesház súlyú táskát?Azt válaszolta eszében sincs.Köszi.Kanyarogtunk körülbelül már egy órája szótlanul mikor köhintett.Azthittem megszólal de még akkor sem.Mintha lenyelte volna a szavakat.A fejemet félrefordítva bámultam.
-Mi van?
-Akartál valamit mondani?-kérdeztem
-Nem.
-De akarjál már.
-Úristen de idegesítő vagy.
-Akkor miért hívtál?
-Mindegy.
-Menjek vissza?Vissza tudok.Szia-fordultam meg bosszúsan.
-Várj már.
-Nem.Nem is beszélsz velem.Akkor meg?Minek? Mit csináltam neked?Meg Lailanak?
-Ö nem tudom ki az a Laila..én meg arra vártam ,hogy megszólalsz.
-Minek?Beszéljek magammal? Szórakoztató dolog az.
-Oké értem akkor beszélek.Tegnap mikor aludtál el?
-Már nem tudom.Egyszer felkeltem éjjel,aztán visszaaludtam.
-És ki ez a Laila?
-Hát ő egy lány.Kedves,szereti az állatokat,rákos volt,gyönyörű arca van.Szóval minden kedvező dolog.
-Mire kedvez?
-Nemtom'.
-És miért lettél dühös tőle?-és qakkor elmeséltem parányi problémáim egyikét vagyis a tegnapi képeset.Meg úgy általában meséltem neki Tomról,Lailaról,Nináról és Rókáról.Mindenkiről.Nem a belvárosban voltunk egyáltalán,egy elhagyatott negyed fele vettük az irányt.Tisztással és omladozó falú emeletes házakkal,faházakkal és egyéb építményekkel.A tisztásnál megállva,kifulladva néztem Áronra.
-Hova még?
-Ide jöttünk.-Kicsit jobban kinyitva a szemem bámultam a jobb semmibe és a bal semmibe.Érdekes ugye? Előttem volt az a negyed, Hátam mögött meg egy sor ház.Leterítette a pokrócot kiszedve a táskámból minden ehetőt.
-Van fasirt,majonéz,mustár,májpástétom,gyümölcs,csoki,szendvics..-sorolta a végetnemérő ennivaló választékot.
-Ez itt miért nem lakott terület?-Vágtam közbe,egy szendvicset választva.
-Mindjárt mondom csak nemtudom mit egyek? Fasirtot vagy lángost?
-Lángos?Szegény mama.Mióta fent lehetett?
-Jó akkor lesz Fasirtos lángos.Na szóval ez itt-mutatott körbe-mind ház.
-Öhm-pislogtam igazából nem is tudom min akadtam ki jobban? Azon ,hogy fasirtos lángost eszik vagy ,hogy úgy néz ki ennyit akar mondani a helyről.
-Mivan?
-Rájöttem arra ,hogy ezek házak..de miért lakatlanok?
-Figyelj.Ez a negyed egy családé,nem tudom már a nevüket valami K betűs namindegy.Szóval itt ők laknak/laktak kitudja? Aztán kiutaztak külföldre,első nyarakon hat-hét évig még haza járogattak aztán meg már egyáltalán haza se szagoltak.És mivel nem adták el a házaikat itt maradtak lakatlanul.
-De hogy-hogy ilyen sokan vannak hogy egy negyedbe vannak a házaik?Külön.
-Két nagyon jó barát,akik a feleségeikkel ide költöztek kitudja mikor már,ők a déd-szülők voltak.Aztán a két család porontyai mindig is a klánjukba választottak párt maguknak,azoknak még született kitudja hány gyerekük szóval egész tágas család..
-Aha.És sosem házasodott be egy-egy ?
-Deeee.Másképp rokonokkal házasodott volna egyik másik.Szóval olyan 1900körül beérkezett még két család akiknek csak ilyen sok gyerekes szándékaik voltak úgyhogy befogadták őket.Minden családnak vagy 10gyereke volt.10-8körül.És mindet iskolába járatták,szép ruhában,jó tanulók voltak mind elvileg.Anya mesélte ezeket.
-Értem.És most?-kérdeztem mikor befejeztem a szendvcsemet.
-Vedd a fényképeződ és gyere.-válaszolt a kérdésemre három perc múlva mikor bepakolta a táskámba a cuccokat amik a pokrócon hevertek azelőtt.
-De minek?






Rengetek hét után egy új rész...Sajnálom de rengeteg elfoglaltságom volt.Most viszont egy hosszabb részt raktam fel.Jó nyarat :)

23.Rész.
-Dejó nekem.-kattintottam az új lapra majd bezártam.
-Nagyon megváltoztál.-mondta folyamatosan fújtatva.
-Ja,tudom.Két nap alatt gondolom mennyire.-feleltem monoton hangon.
-LILLY-ordította.
-He?-kerdeztem.
-Najó..
-Na nemjó.Kiváncsi lennék miért is vagyok ennyire rohadt nagy bunkó.
-Hát.Hátmert,teljesen elhanyagoltál és...
-Laila!Hadd halljak már egy normális mondatot a fülhallgatómból.
-Ki a franc az a Sáros Ádám.
-Sárosi Áron de mindegy,egy fiú mert?-tekergettem az oldalon.
-Milyen fiú?Lecseréled Tomot?Felfogod te milyen nagyon rosszul eshet szegénynek?Hm?-ordította mire megálltam.
-Ezt ő mondta?
-Hát ö..ö...ja mondjuk.-felelte,hazugság,hallatszott ahogy ott találja ki.
-Ó .Ezt mikor mondta?
-Hát a tegnap.-kapadozott.
-Ahaa,a probléma ,hogy tegnap szombat volt vagyis nem volt otthon.Lailácskám mi az őszinte problémád van?-hallottam a csendet aztán vagy öt másodperc után láttam ,hogy letette.
-Neked is szia Laila.
Annyira nem érdekelt mibaja van,ha akarja elmondja ha nem így járt.Áron rámírt.

Martin topogott be azzal ,hogy kész a kaja menjek enni.

-Nemkérek köszi.-feküdtem az ágyon.

-Mi a baaj?-jött közelebb

-Semmi.Valakinek valami baja van és nemtudom mi de nem is mondja meg.

-Azért ehetsz.-fogta meg a kezemet.

-Oké-mosolyodtam el.Az ennivaló nagyon nagyon finom volt mint mindig de már hiányzott Tom meg Nina meg Róka.Laila nem.Nemtudom mi van vele de nagyon úgy tűnik ... Nem tudhatom.Átöltöztem és meglepetten vizsgáltam az órát ami még csak kilencet mutatott.Álmosnak nem mondhattam magamat csak kicsit fáradt voltam úgy lelkileg mint fizikailag.Pár perc múlva a neten keresgéltem.Mindenfélét.A mesékről néztem infókat,felmentem Tom adatlapjára,megnéztem ki van fent,bementem pár csoportba az eseményeket fürkészni egyszóval elvoltam.Nem sokkal később elaludtam de kettő körül felkeltem és már nem tudtam visszaaludni.A laptopomat az ölembe téve néztem meg a külömböző oldalakat,híreket meg ilyesmiket.Áron nem volt fent,Tom se Laila fent volt de hisztis kedve miatt rá se kattintottam.Viszont az adatlapját megnéztem és furcsálva méregettem az utolsó posztját."feeling:in love" semmi más csak ennyi.Vállat vonva tekertem tovább.Két kép került fel egy még most éjjel a másik azelőtt nap.A ma estit ismertem,egy kép hármunkról,még télről a szobámban...csak a probléma annyi volt ,hogy én le lettem vágva róla.Kedves.Ráírtam de nem válaszolt,látta de nem válaszolt,megint ráirtam akkor egy mibajod?-ot kaptam.

"Veled mivan?

...azthiszem hibáztam."- felelte de mikor egy kérdőjelet írtam lement.Elálmosodtam úgyhogy inkább a laptopot letéve merültem álomba.Nyolckor csörgött a telefonom akkor gyorsan kinyomtam míg felnem ébresztem a többieket.Amit találtam épp akkor azt vettem fel majd kiérve vártam.Pár perc múlva megérkezett.

Sziasztok :) megjegyzeseket tovabbra is nagyon szivesen fogadok :D tovabbi szep napot :)

22.Rész
-Nemtudom.-vontam vállat.Áron mondta ,hogy indulni készül ezért felpattantam és kikisértem.
-Na csá-intettem neki a kapunak dőlve.
-Heló-integetett majd elhajtott a bicikliével.Eddig észre sem vettem de az udvaron egy puli kutya ugatott.Beszaladtam egy mellényért aztán megkérdeztem ,hogy mi a neve.Mama azt válszolta
-Gyere ide,menj innen.Mert?
Hasznos infó köszi mama.Elég harapós kedvében volt,ez abból is látszott ,hogy a cipőmet elkezdte volna harapdálni ,ha nem húzom el.Megnéztem az edényeket,a vizes lábasban semmi nem volt,körülnéztem de sehol nem láttam kutat.
-A kertben találsz vizet.-mondta valaki.
-Te mindenhol ott va ugye?-kérdeztem Áront sóhajtva.
-Aha.De most kivételesen jól jövök.-nyitotta ki előttem az ajtót mire megálltam.
-Húzzál előre.Lányoké az elsőbbség-néztem rá.
-Hehe annyira vicces vagy.-robogott előre.
-Mindig.-odaadtam neki három talált palacko amibe vizet öntött.-Vigyed a kutyának.-nyomtam a kezébe az egyiket.
-Te leöntöttél.-nézett magára khm...talán egy icipicit a ket literes üveg fele  ráment.De véletlen volt naa.
-Nemis.Csak...egy...felhő?-próbálkoztam lassan hátrálva.
-Jajj az a felhő oda tud menni-közelített- hozzád is.-szaladt felém.A hajam vizes lett és a nadrágom is elázott ugyanúgy ahogy a blúzom nyaka is.
-Te kis szemtelen.-szaladtam neki a megmaradt vizet is rá öntve.Sajnálattal vettem észe ,hogy kiürült a fegyverem.Tágra nyílt szemmel néztem ahogy közelít.A további események szánalmasak voltak.Vagyis viccesek de a kinézetünk nagyon szánalmas lehetett.Körülbelül tíz perc múlva fogytak ki a tartalékaink és akkor fejeztük be.
-Lettek képek-rikkantotta Lexa.Röhögve kértem el a telefonját és ugyanúgy mentünk be a szobába Áronnal.
-Szerezz száraz ruhát kérj tatától.-javasoltam vigyorogva a bőröndömben kutakodva.
-Szeretnéd mi?Csakhát én okos vagyoook mert nadrágom van itt meg szvetterem is és blúzom is.-Ment kifele az ajtón.Egy rövid kacajjal reagáltam le.Egy jégert vettem fel valami bő blúzzal meg egy zöld trikóval alatta.A hajamat csavargatva ültem le a laptopom elé és csatlakoztattam Lex telefonját a géphez.Miközben töltögette a képeket aközben jött be Áron.Valami béna,bő kockás inget talált csak.
-Röhögj csak.Látszik a fejeden ,hogy akarsz.-legyintett.-amúgy is nagyon jól áll hiába töröd magadat.-tette hozzá mellém vágodva félig rámült de mindegy.
-Rámültél
-Akkor húzzál beljébb.-lökött rajtam még egyet.
-Pff-húzódtam arrébb.A képek betöltődtek és sorban hangzottak el a külömböző:"hm-hm"nevetés darabok "wá" szakadt ki belőlem az egyiket látva.Talán az egyetlen  normális vllt az ami a kedvencem lett.Ott már ledobtam magamról a szvettert és egy atléta szerű trikó volt rajtam.
-Nyomjad fészbúkra.-állította meg ennél a képnél a diavetítést.
-Jóóó.Várj.Fordulj el mert beírom a jelszavamat.-elfordult és a telefonját kezdte byomkodni mire gyorsan benyomkodtam a pár karaktert.-kész.
-Bejelöltelek.-mondta,a képernyőre mutatva jeleztem ,hogy el van fogadva.
Öt perc múlva kint volt a kép ezzel a szöveggel:
"Sájn brájt lájk ö dájmönd.Feeling tiszta with Áron Sárosi"

Semmi sértőt,semmi félre érthetőt semmi ártalmasat nem írtam ezért sem értettem a következő(egy órával később)kapott hívásomat.Áron hazament hét óra lévén és mondta ,hogy majd legyek fent a neten ,mert akar valamit írni.Mikor beértem elkezdett csörögni a facebookom,bent volt a fülhallgató ezért csak fel kellett vennem.
-Hogy te mekkora bunkó vagy.-ordított bele a mikrofonba..


Heló mindenki.Csalódottan fogtam fel ,hogy semmi visszajelzést nem kapok azoktól akik olvassák.Néha-néha egy-egy megjegyzés meg értékelés aminek végtelenül örülök,viszont a másik résznél semmi nem volt,ezért sem hoztam pénteken új részt.Mert csalódott voltam.Azért még reménykedek benne ,hogy nem csak magamnak írok :) További szép napot :)

21.Rész
-Te sem vagy jobb.-jelentettem ki felháborodva.
-Jó fájni fog a torkod,ne kiabáljál.-csitított.
-Pff de idegesítessz.-pedig dehogy idegesített jó volt valakivel veszekedni,az valahogy feldob.
-Mit szeretnél csinálni ma?
-Hát biztos ,hogy nem veled akarok lenni.-húztam össze a szemem.
-Hm.Így jártál,adtál egy jó ötletet elmehetünk a centerbe.-elmélkedett.
-Hm.Utálok bevásárló központokban lenni.-vetettem egy lesajnáló pillantást rá.
-Akkor meghívhatlak egy forró csokira.
-Hívjad magadat.Van pénzem.
-Úristen,akkor mihez van kedved?
-Most például...nem tudom.Talán sétálni lenne kedvem.-néztem a napfénnyel teli csendes utcát.Otthon hó volt itt viszont már leesett december elején most meg már elolvadt és közeledett a tavasz attól függetlenül ,hogy még csak január vége volt.
-Mégis csak van kedved velem tölteni a napot.-szólt.
-Mit csináljak itthon mégis?Nem ismerem a várost szóval jó lenne megismerni.Téged ismerlek te mutatod meg,ennyi.Ne is álmodj barátságról mert túlságosan idegesítessz.-másztam le az ablakból.
-Átöltözöl?
-Minek?Jól vagyok ebben hagyjál békén.-na jó kicsit...csak egy nagyon picit vagyok lusta.
-Jó.-vont vállat.Ki indultam az ajtón de valamibe beakadt a nadrágom,talán nem is kell mondanom ,hogy elszakadt.
-Te mért nem szóltál?Most vehetem át.-fordultam hátra idegesen.
-Megvárlak mamádnál a konyhában.-szaladt kifele.A tavaszi idő ellenére hideg volt ezért egy farmert,egy blúzt meg a hosszú térd felettig érő kabátomat vettem fel az "NYC" feliratú sapkámmal.

Kimentem a konyhában ahol beszélgettek.

-3 perc alatt vagy kész?-nézett rám értetlenül.

-Aha mer'?-kérdeztem egy aszalt szilvát rágcsálva.Köszöntem mamának és meg mondtam neki ,hogy amikor anyuék felkelnek akkor ondja meg nekik ,hogy sétálni mentem a hülyével.A gond csak az volt hogy mama csúnyán nézett rám a kifejezés miatt,gyorsan kislisszoltam a konyhából az udvarra ahol már várt.

-Mehetünk.-szóltam.

-Merre?-kédrdezte mikőzben elindult.

-Ez egy értelmetlen kérdés.-közöltem.

-Nem a városba megyünk oké?

-Ühüm.-ezzel balra vettük az irányt.

-Hány éves vagy?-kérdezte.

-Most ez egy ilyen út lesz?

-Aha.Szóval?

-14 te?

-15leszek májusban.

-Vagyis 14.-gondoltam át.

-Aha.

-Kilencedikes vagy ugye?

-Igen.-ilyen és ehhez hasonlhasonló értelmetlen kérdések hangzottak el.

-Kapcsolatban vagy?- kérdezte miközben egy padon ültünk az egyik parkban.

-Aha.Jelenleg a chipses zacskóval.-emeltem fel az imént vett rágcsát.

-Nemúgy...

-Tudom ,hogy gondolod de jelenleg a chips az első jelöltem.Pár jelöltem.-közöltem.-neked?

-Nincs.Kedvenc kaja?-kérdezte.

-Á nee nem kell már több kedveenc fáj a fülem tőle-röhögtem hátra dőlve.

-Jó.-nevetett fel.-fél óra múlva (még csak négy óra volt)elindultunk egy kerülőn hazafele.Akkor készült a fenti kép is.Meg még sok sikertelen kép.Hazaérve furán fogadtak mivel folyamatosan vihogva estünk be az ajtón.

-Sziasztok.-szólaltam meg pár másodperc múlva.

-Össze barátkoztatok?-kérdezte anyu a fotelben ülve.Némi gondolkodás után válaszoltam,válaszomon mindenki meglepődött.

Sziasztoook :) Remélem tetszett a bejegyzés.Megjegyzéseket vagy véleményeket továbbra is várok de sajnos nem kapok :( Talán nem tetszenek a részek?Vagy miért nem kapok visszajelzést?Szerintertek kirakjak a szereplőkhöz e kis bemutatkozást?Ha nem igénylitek akkor nem írok de ha szeretnétek megírom.További szép napot ,mindenkinek,Ja és remélem semmi rossz nem történt így péntek tizenharmadikán veletek ;) 

20.Rész
        A padláson már az első lépésnél találtam valamit.Egy útitársat, Lolát(mint későibb megtudtam)a macskát, fekete szőre fényesen dörgölődött a piros bő nadrágomhoz.A pofája barnás narancssárgás volt a fülei viszont megint fekete.A farka volt még barna.Minden lépésemet követte,egy zöld éjjeli szekrényhez léptem,az ajtaja nyikorgott.Belül kőnyvek sorakoztak,semmi túl érdekes ezért becsuktam.Arrébb egy cserépdarab,kosz,por továbblépve egy nagyobb darab zsákon mégtöbb könyvhöz jutottam.Mindbe bele olvasgattam,verses kötet is volt regény meg minden.Az egyik tetszett is de elfelejtettem a címét..Mindegy annyira nem is fontos.Annál fontosabb az ebéd illata volt.Hamar felérkezett az illat mivel a konyhából lehet egyenesen a padlásra menni.Lemásztam a létráról Lola társaságában majd a konyhába jutgva tapasztaltam ,hogy mama gombócot főz.Érdeklődtem ,hogy mióta házasok tatával,hogy vannak-e gyerekek az utcában?Azt mondta ,hogy van egy körülbelül velem egyidős fiú aki gyakran meglátogatja őket.Gomdoltam én ,hogy dejó lesz egy velem egyidős gyerek itt hú...gondoltam.
-Na mama én megyek átvenni a ruhámat mert csupa poros vagyok.-álltam fel.
-Menjél majd szólok ha készen van a gombóc.-intett-de akkor ugye szereted?-kérdezte aggódva kábé harmadjára.
-Igen mama.-nevettem vissza.Elrobogtam a szobánkig ahol Lexa telefonozott,Martin meg valami függönnyel játszott.
-Honnan van az a függöny?-kérdeztem az ajtóból.
-Az nem függöny!-ült fel Alexa egyből.Ráncoltam a szemöldökömet de csak nem tudtam rájönni ,hogy milyen ruhadarab lehet.Végül vállat vonva szedtem elő a mai szerelésemet.

Mama nemsokára kész lett az ebéddel,apu addigra felkelt,anyu kijött tatával,Marzin,Alexa meg én egymás mellett ülve ettünk amikor kopogtak.A nagymamám kiment..csak kicsit átkoztam azt aki az ebédet közbeszakítván esett be az ajtón.

-Csókolom,sziasztok.-intett a kabátos tag-zavarok?Mert ha..visszajövök később.-salapált idétlenül.

-Hát kabátos gyerek,mi később is itt leszünk szóval...-fordultam hátra a vállamat vonva.

-Lilly azt mondja ülj csak le nyugodtan,hozzak egy tányért eszel?-kérdezte anyu.Aha jó kösz,ő szakít meg egy ebédet és én vagyok a rossz.De legalább apu,tata meg a többi gyerek társam(ezalatt a kabátos gyereket nem értem gyereknek) szórakozott rajtam.Én ettem a legtöbbet mint mindig.Csak sajnos ezt még mama nem tapasztalta ezért aggódva figyelte ,hogy mikor robbanok szét.Nem robbantam,megettem a tizennégy gombócot és mégmindig megvagyok.Megköszöntem a szolgáltatást,és tovább lépve kabátos barátunk lábán beültem a szobánkba az ablakba.Szép naagy ablak van amibe nagyon szépen be lehet ülni.

-De bunkó vagy-röhögött Lexa Martinnal bejőve.

-Mert?Ő vágott közbe.Az ebéd közepén tartottam éppen.-emeltem fel a fejemet az ablakon kinézve.

-Reménytelen.-sóhajtott a nővérem.Elégedetten biccentettem.Eltelt kábé öt perc amikor az ajtó nyílását hallottam.

-Nem magamtól jöttem be.-Magyarázott a kabátos akiről (gonolom) idő közben lehámlott a kabát.

-Magadtól is bejöhettél volna nem harapunk.-csendült Lexa hangja.-Legalábbis Martin meg én nem.-tette hozzá némi hezitálás után.

-Sárosi Áron vagyok.-mondta.-Ki van bomolva a cipőfűződ trehány lány-tette hozzá nekem címezve.

-Pff.-húztam magam össze és mégjobban magamra húztam a sötétítőt.Alexandrával meg Martinnal beszélt,beszélt,beszélt meg nevetetett.Nem mertem kinézni a függöny mögül ,mert ha meglátnak akkor...az úgy nem jó.

-Alexandra gyere szívem elkellene menjél valahova.-nézett be mama.

-Megyek.-pattant.-Martin?

-Mehetek?- csillant fel a szeme.

-Persze.Áron maradj még adok majd valamit csak még készül.-mosolygott mama vissza.

-Jó.-felelte.Azt is hallottam amikor köszöntek és kiléptek az ajtón.Kábé öt perc múlva megszólalt.

-Meddig fogunk így ülni csendben?

-Hm..nemtudom.Talán ameddig mama be nem szól ,hogy mehetsz.

-Miért is vagy ilyen ellenséges?-kérdezte.Aztán azt vettem észre ,hogy a sötétítő elhúzódik és az ablak másik végében foglal helyet,velem szemben.Nem néztem fel egy darabig aztán meg gondoltam magam.

-Megszakítottad az ebédelésemet.-néztem rá.

-Mi?-röhögött

-Igen.-feleltem.

-Mi a neved?

-Lilly.De amúgy semmi közöd sincs hozzá,mert reményeim szerint nem fogunk találkozni.

-Én is remélem.Olyan nagyon idétlen vagy.

-Tessék?-néztem fel.

-Amit hllottál.

-Nem hallottam semmit szóval?-adtm neki esélyt ,hogy korriáljon.

-Ó már süket is vagy?

-Benned meg kevesebb ész van mint ahány csontváz repül az égen.-ordítottam,aztán egy másodperc alatt változott a hangulatom amikor:

-Bolond vagy.-jelentrette ki mosolyogva.

Sziasztook :) Bocsi hogy régen nem volt rész de minden pénteken volt valami :( Azért most hoztam egy kicsit hosszabbat,meg talán érdekesebbet is.Remelem tetszik nektek :) ,koszonom a sok megtekintest de orulnek a kommenteknek vagy visszajelzeseket is.

Tovabbi szep estet vagy reggelt vagy delutant :D sziasztook

19.Rész
Anyu magyarazta az utat én néztem ki az ablakon utána pedig felhúztam a cipőmet.Apu elég fáradtnak látszott.Lexa akkor kezdett bepörögni,Martin egész úton aludt,anyu arca pedig elég feszülten ragyogott.Becsöngetve vártunk arra ,hogy beengedjenek,mama nyitott ajtót mire anyu minden idege súgása ellenére a szívét választotta így mama vállan pihentrette a fejét.
-Khm..nem akarom elrontani a hangulatot de kicsit hideg van.-fagyoskodtam.Beérve letettük a csomagjainkat,anyu és apu az egyik szoba fele indultak a csomagokkal.
-Istenem-tette össze két kezét-te még ilyen picike voltál amikor láttalak-mutatott a terde fele Lexre nézve.
-Én még emlékszek rád-ölelte meg mosolyogva az alacsony asszonyt.
-Rólad csak hallottam.-fordult felém.
-Lilly vagyok.-mosolyogtam.
-Tudom.És a kisfiú?Ő ki?-forgolódott.
-Pár hete van nálunk,Isztambulból jött.-magyarázta Lexa.
-Értem.Mit szeretnétek vacsorára?-váltott témát.
-Jujj kérhetek tejberizst?-kérdezte Martin.
-Persze.Menjetek pakoljatok ki.-Benéztem abba a szobába ahol valaki tévézett.Kiderült ,hogy a nagypapám az.Megkérdezte ,hogy ki vagyok mire kicsit mocorogni kezdtem de végülis sehonnan nincs hogy ismerjen.
-A kisebbik unokád.Azért jottünk mert nem vagy jol.-ultem le az egyik fotelbe.
-Szivrohamom volt.Mégmindig nem vagyok jol de képzeld kaptam tolokocsit.-lelkesedett.
-Whooaa kiprobálhatom?-pattantam fel?
-Majd igen.Majd szolsz mikor kész az ennivalo?
-Igen.-mosolyogtam vissza rá.Arrébb mentem a folyoson ahol volt kábé 5 ajto volt de mégis abba mentem be amiben a legnagyobb volt a zaj csak az lehet a nekünk szánt.Lexa már ordittatta a zenét,Martin az ágyon ugrált én meg akkor értem be.Csendben bepakoltam a szekrénybe,irtam Tomnak meg Lailanak aztán leültünk beszélgetni.Megbeszéltük hogy tisztelettudoan kell velük viselkedni meg rendesen és ilyesmi.Nagyon fáradt vagyok meg most megyünk enni a vacsorát úgyhogy csak elmentem és nemsokára irok.
-Másnap dél korül lehetunk-
 Tegnap még beszélgettünk,ettünk meg ilyesmi utána jottünk aludni.Most ugydontottem felmegyek a padlásukra hátha találok valamit.
Nagyon bocsi hogy csak ennyi lett de most jottem haza versenyrol meg nem ir jol a tabletom sem de hatha udok meg hozni :) Azert rakom fel ilyen roviden hogy ne okozzak csalodast hogy nem hook ennyi heten keresztul.Sajnalom tenyleg :( de azert remelem tetszik :) Tovabbi szep napot :)

18.Rész 
Február eleje,Ninának abszolut semmi baja csak nyavalygott mert senki nem foglalkozott vele abban a pillanatban.Múlt hét vasárnap kimentünk Lailával meg Tommal szánkózni meg hóembert építeni.
    Éppen a matracomon ülve néztem az ablakot.Néztem ahogy hullik a hó,már nem olyan intenzíven de hullott.Sajnos hétfőtől iskola.Ezen gondolkodva rezzentem fel a telefonom zizgésétől.
-Igen?
-Jössz ki?Lailat is hívtam.
-Aha tíz perc mert két napja nem fésülködtem.
-Nem lány vagy?
-Lány,nem azt jelenti hogy nem lehetek álmos vagy lusta vagy illetve Lilly tudod mit jelent?Azt hogy a megtestesült..
-Tragédia?-folytatta Tom a mondandómat.
-Te kis...-rámcsapta a telefon a kis piszok.Felvettem egy kötött blúzt egy mellényt rá,két nadrágot meg a kabátomat a bakancsommal,kilóméteres sállal és kék-narancssárga kesztyűben..nem éppen egy profilkép alakzatot öltve  léptem ki ahol még senki nem állt.Elindultam Laila háza felé ahol már ketten jöttek integetve ugráltam feléjük,tapasztaltam ,hogy jég van mert elcsúsztam a második ugrás után.Laila karja nyúlt felém
-Köszi.Uhh nekem eltört a szánkóm-húzgáltamgamon a sálat.
-Van kettő eleég lesz az egy valaki úgyis kell húzzon engem így viheted a szánkót vagy a Tomos szánkót.-gondolkoztam egy kicsit majd ráváhtam magam Tom szánkójára.
-Vagy vihetsz te engem.-mosolyogtam rá legyőzve a sálamat.Szó nélkül elkezdett húzni, az elágazásnál megálltunk ,hogy eldöntsük merre megxünk.Az erdő fele vettük magunkat mert ott volt egy kisebb domb. A patak mellett.Amíg odaértünk beszélgettünk,húztam Lailat,Tomot meg aztán még ereszkedtünk ott a dombnál bár nagyon vakondtúrásos volt így inkább visszamentünk.A legelőn fabrikáltuk a hóembert.Egy kisebb lett de lett.Utána bementünk anyuhoz aki csinált nekünk teát meg kekszet rakott elénk.Rudolphoz asonlított minket.Laila és Tom is hazament utána a nap eltelt.Hétközben suli csütörtökön táncpróba aztán csütörtök este anyu telefonja csörögni kezdett,nem a szokásos engőhang,egy általam beállított zene.Zudtam ,hogy valaki olyan hívja aki nem szokta .Felmentem a szobámba ahova feljött Lexa is.A matracon ültünk tudaton kívül is feszült volt a hangulat.Mert hallottuk ahogy anyu felvette elfolytott,erőtlen mégis határozott hangon ejtette ki a köszönést.Pár perc múlva apu rontott be.
-Pakoljatok ruhákat meg ami kell.Pokrócot mind a kettő rakjon,párnát,vizet,töltőt.Fél óra.-szólt hűvösen és már szaladt is le.
-Hova pakoljak?És mi van Ninaval?Es miii?-kérdeztem.
-Nemtom pakolj és majd Ninát ledobjuk Lailanal vagy Tomnál.-bólintva borítottam ki az iskolatáskámat beledobáltam hármat minden ruhadarabból plusz a pizsamám.Öt percbe telt aztán Ninát felkészítve álltam apu előtt.
-És ő?
Toméknal lesz.
-Hova megyünk?
-Majd az autóba jó?-bólintottam.Lexa is jött anyu nem sokkal utána.Apuval bepakoltunk a kocsiba,az ülésre egy takarót takarva siettem vissza.Anyu a hivatalos papírok közfött kutakodott míg Lexa kaját csomagolt egy szatyorba.Apu mellé álltam Ninával  megkérdeztem ,hogy megyünk-e elvinni.Elvittük ott megtudtam az alapsztoriból pár szót például: Hosszú út,kivan,bentvan,jelentkezünk,kutya marad.Róka is.Visszaérve írtam Lailanak annyit amennyit tudtam visszaírta ,hogy írhatok neki amikor tudok valamit mert nem haragszik.Anyu és Lex már azajtóban vártak.Nem beszéltünk sokat.Az utakról a hó levolt takarítva mégis lassan haladtunk.Lexa facebookon chatelt,anyu az utat nézte néha apura nézett erre ő rá mosolygott vagy biccentett egyet.Tizenkét óra körül bedugtam a fülembe a fülhallgatót és Evanescencet meg Fall out boyt  hallgatva aludtam el.Hatkor ébredtem meg akkor Csehországból jöttünk ki éppen.Dugó volt utána és teltek az órák lassan lassan nagyon lassan.Háromkor mi még mindig alig haladtunk a forgalom miatt.Négykor végre elindult az óriási sor.Este tízkor léptük át a magyar határt.Mivel magyarország masik felén van a város ahova elvileg megyünk.Éjfélkor láttam meg a táblát "Békéscsaba".


Bovsi hogy ikyen rovid rész lett az elírásokert megint bocsanat de a tabletem billenytyuje elromlotígy mindent félre nyomogatok bocsanat :) Remelem tetszett ez a resz.Irhattok megjegyzest mert nagyon orulok neki :) Tovabbi szep napokat es szep hetet.Boldog valentinnapot aki tartja aki nem annak pedig szep napot :D

17.Rész
Elmúlt szilveszter is leesett a hó is és tél van hivatalosan is.Sőt a sok hó hullástól bezárták az iskolát mert nem tudják biztosítani a meleget meg beomlott a padlás és elázott az iskola vagy mi nem igazán figyeltem azután hogy anyu kimondta a telefonban hogy:
-Áá szóval nem lesz iskola.-ezután nem figyeltem hanem ugrándozva hívtam fel Lailat.Igenám de olyan hó esett  és olyan hóvihar volt egész álló nap 24 órán át hogy lehetetlenség volt átjönni ugyanígy jártam Tommal is ígyhát leültem a laptopom elé az ablak mellé egy pohár mentateával(nem volt itthon másmilyen csak mentás) és leültem írni.
Szilveszter:Reggel 10 óra
Felébredtem az eső folytonos kopogására de mivel kettőkor tudtam csak elaludni (a gyönyörű eső hangjától) így a fejemre húzva a párnámat tovább pihentem eredménytelenül végül 10:30kor feladtam és lementem a földszintre ahol anyu a csapnál mosogatott Martin pedig az asztalon gyúrta a sós stanglit.
-Szia Lilly-köszöntött Martin lelkesen,én félálomban csak felemeltem a kezemet mire elkezdett kuncogni.
-Szia Lilly -szólt anyu még mindig mosogatva majd megfordult hogy mepusziljon de megakadt mikor meglátta csodálatos fejemet ami a kialvatlanság miatt picit betorzult meg beesett és talán ki is esett.
-Szerintem menj még aludni-méregetett anyu.
-Rászólnál a drága esőre hogy fogja magát és csituljon?Mert akkor megyek és alszok.-mosolyogtam az asztalhoz ülve.
-Tegyél be valami relaxáló zenét és akkor nem hallod a zenét.
-Próbáltam-mutattam fel a telefonomat amin jelezte ,hogy már csak 15%om van, csatlakoztassam a töltőt.
-Hát akkor...-fordult vissza anyu a mosatlanhoz-Nemtudom.
-Menj be az  én szobámba ott hátha nem kopog annyira.-emelte ki a kezét Martin a maszlagból.
-Jó megpróbálom.-robogtam be a szobájába.Egyébként a szobájában semmi irigylésre méltó nincs vagy ilyesmi csak egy ágy van benne,szekrény,ablak,egy doboz játékokkal meg egy íróasztal és kész.Tényleg csend volt a szobában,persze nem teljesen de azért jobb volt mint fent.Elaludtam hamar.Kábé 12körül ébredtem fel amikor Martin odakucorodott mellém,reflexből átöleltem mint egy macit(mivel plüssel alszok) meg mégegyszer ébredtem fel amikor valaki betakart minket de az nemtudom mikor lehetett.2kor viszont felkeltem majd óvatosan kiszedtem a kezemet Martin alól és kimentem a konyhába ahol anyu egyedül tevékenykedett.
-Sziawááááááá-köszöntem majd mikor megláttam az ablakot odakaptam a fejemet elég zsiráfosan nézhettem ki...na mindegy szóval a hó hullott...záporozott inkább.Alig láttam a fehrségtől az istállót.-Esik a hó,esIk a hó jaaajj de jóóóóóó.-ugráltam anyu körül.
-Megcsinálod a Böff salátát?-nekiálltam felvágni a savanyú uborkát utána a főtt répát,főtt húst belerakta anyu a borsót majd az egészet a majonézre öntöttem kábé háromnegyedórára volt szükségem.Alexandra elkezdett készülődni,behívott a szobájába és elém került a top...tizenegy ruha.
-Öh Lexa nem...izé tudod hát ez így egy kicsit bő választék nem?
-De de mind jó nem tudok választani na.-elkezdtem méregetni a ruhákat.Volt egy narancssárga pöttyös fodros hülyeség amit fogalmam sincs miért vett meg mert förtelmes egy ruha.A többit nem részletezném volt egy ugyanilyen zöldben meg egy rikítós még bénább kékben végül találtam egy számomra elfogathatót köztük ami egy pirostérdig érő ruha volt mellé egy lyen kistáska akármit meg egy cipőt és kész.Nekem nem volt különösebb kikötésem mondván úgysem megyünk el itthonról és amúgy is lusta vagyok bíbelődni azon ,hogy hogy nézek ki.Kiszedtem egy jégert meg egy bő (videó nézéshez tökéletes) blúzt ami szürke volt rá meg egy pár sárga csillag és a márka neve hatalmasban rányomtatva régi és kényelmes és nekem poontosan jó.Anyu nem is törődött vele különösebben mert szilveszterkor nem szokott lenni fényképeszkedés így rám hagyta.Éppen valami másik maszlagot gyúrtam amiből finom süti lett amikor megcsörrent a telefonom.
-Szia Tom-raktam le az asztalra kihangosítva a készüléket.
-Szia-köszönt anyu is.
-Sziasztok.Mit csináltok?-szűrtem ki a hang foszlányokból mert nagyon szakadozott.
-Sütit gyúrok anyu meg valami finomat csinál,Martin alszik apu...-kadtam meg.
-Apu a lovaknálerősíti meg azegyik falatmert a szél befújta az egyik deszkát.-mondta anyu.
-Aha.Na a kérdésem az ,hogy átmehetünk most?Később lehet ,hoogy már Laura feje lefagyik ha akkor indulunk,jön Amber is most mert egyedül nem hagyom ilyen időbe.Hoppá na jó Leen is jön mert majd akkor indulnak Lexa kocsijával.-darálta Tom.
-Oké gyertek.-feleltem.
-Várunk-tette hozzá anyu.
-Sziasztok.-köszönt el meg sem várva ,hogy elköszönjünk letette.Pár perc múlva anyu mondta ,hogy vigyem be a pogácsás tálakat minden szobába egyet vagy kettőt ,ahogy jut.Először Martinhoz léptem be már ébredezett,megrázogattam mire kinyitotta a szemét.
-Mindjárt itt van Laura meg a többiek ne aludj.-mosolyogtam rá becsukva az ajtót.Utána a mellette levő  Lexa szobájába mentem ahol éppen festette magát felém fordult mire tulajdonképpen visszaugrottam és leesett egy pogácsa a rakás tetejéről.
-Szedd le.-rökönyödtem meg.
-Erős?-kérdezte visszafordulva a tükör felé.
-Ömm mondjuk úgy hogy Lady Gaga lehet még nem viselt ennyi izét az arcán mint most te.
-Fujj inkább valami egyszerűt rakok.-kezdte lemosni.
-Nemsokáittvannak Leenék,jön hogy majd a te autóddal menjetek.
-Jöö-felelte belemerülve a sminkjébe.Kislszzoltam majd a szobámból kinéztem az ablakon.Nem láttam el a fahíd melletti fáig sem pedig az igazán közel van.Megpróbáltam Lailát megcsörgetni de teljesen eredménytelenül mert a térerő meghalt.Felmentem gépről facebookra ahol szerencsére Laila képviseltette magát így ráirtam,hogy jöhet ha akar vagy ha tud.Két perc elteltével el is küldte megnéztem a net gyorsaságát lehangoló látvány fogadott.Laila visszairta hogy az internet nála egy nagy rakás kaki és mindjárt indul mert nem akar sötétbe jönni.Visszaírtam hogy jó várjuk erre nem válaszolt,vagy ha válaszolt nem tudtam meg mert a net összeomlott.Lementem a földszintre ahova apu érkezett szegény.
-Mi a helyzet?-kérdeztem.
-Nagyon nagy a szél meg a hó,hóvihar van Roxana Clock el van magával de Maya fázott úgyhogy ráraktam egy rongyot amivel elaludt azért vnbent nála.A falakhoz mindhez raktam még deszkákat mert ez a szél...nem láttam ilyet még.-mesélte az asztalhoz ülve egy csupor teát tartva a kezében.Tomék megérkeztek teljesen átfagyva szegény Laura orra úgy nézett ki mintha Rudolph rokonja lenne.Gyorsan be tereltem Martin szobájába ahol van egy radiátor és mivel kicsi szoba gyorsan melegszik.Leen befutott Lexához én meg felmentem Tom után a szobámba.Nina az ablakban nézte a hóesést..művészlélek nincs mit tenni.Tom hanyatt dobta magát az egyik matracon.
-Laila is mndjárt jön csak lehet elakad az úton.-mondtam.
-Olyan szél fúj meg ne tudd.Laura játszott hogy hátradől és előre fújja a szél engem meg meg tartottszóval ááá.-magyarázta felkönyökölve.
-Tegnap este meg még eső volt.
-Megfagyott.Néztem is ,hogy milyen gyorsan történt.Esik az eső aztán látom hogy jég van a földön aztán meg már hó esik láttad?-beszélgettünk.Hát igen ilyen az amikor mi beszélgetünk semmi értelmes semmi érdekes mindig is ilyenekről beszélünk.A barátság szerintem attól igazi barátság ,hogy az értelmetlen hülyeségekre is felfigyelünk,ezesetben az időjárás az akkor arra figyelünk.Kábétíz perc múlva Laila Pufi vörös kabátjában,rózsaszín fülvédőben állt a lépcsőmön befagyva a szája úgy állt mintha éppen vigyorogni akart volna csak út közben megállt az idő.Behúztam a radiátorom mellé ahol kibontotta magát a kabátjából és tovább ücsörgött szótlnul.
-Mi van vele?-kérdeztem.
-Nem tudod míg ki nem mész de inkább neakard tudni.-javasolta Tom.Hat  órakor lementem akkor Amber segített anyunak Apu meg Martinék szobájában volt.Benéztem Lexa szobájába ahol már Leen pingálta a nővérem fejét,mgnyuggtatott mert ő sosem ken fel magára semmi feltűnőt,semmi erőltetettet.A szobámban utána társasoztunk utána megnéztük (leszedtem mert okos vagyok) a Hős6ost és ez a kedvenc mesém mert ezen nevette meg sírtam meg jajj utána állatmenő videókat néztünk amből kifogyhatatlan tár van a gépemen.aztán ettünk,ittunk,ettünk üvegeztünk,beszélgettünk arról ,hogy ki mi akar lenni ha nagy lesz én állatmentő,Laila nem tudja Tom pedig "valami álom melót képzel el magának" egyszóval gőze sincs.Tízkor Leenék elindultak de tizenegyre visszaértek mert nagyon kevesen voltak a hó miatt.Lexa berakott valam zenét a szobájában aztán arra ugráltak meg ilyenek amit m nem csináltunk.Éjfélkor megbontottuk a három üveg gyerekpezsgőt meg az egy  nemgyerek pezsgőt és megnéztük a tűzijátékot a konyha ablakából,a hó kcsit kedvezett és öt percig nem erőltette magát annyira így láttunk is valamit belőle.Amber meg Leen nálunk maradt a többiekel pedig így is volt megbeszélve.Tom nővére Lexa szobájában,Amber az egyik matracomat lehozta magának a konyhába és ott aludt Laura Martinnál a többiek meg nálam a matracokon,fél ötig bírtuk,mi nem vagyunk menő Janik így megelégedtünk ezzel is.Másnap Laila hazament ahogy Tomék is csak Laura maradt így velük játszottam aznap.Nincs lehagolóbb a szilveszter másnapjánál.Akkor már nem vársz semmit sem a karácsonyt sem semmit.Bár némileg kompenzálta a hó az elmélkedésemet.Most hétfő van ma kellett volna menjünk iskolába de a hónak hála erről elfelejtkeztem.Úristen mi volt ez?Nina...
Jövőhéten jelentkezek e most rohannom kell valami lett a kutyámmal sziasztok.

Sziasztoook nagyon örülök neki ,hogy írtok megjegyzéseket :) Bocsi hogy múlt héten nem írtam de elvoltam menve.Mindenkienk sok szerencsét a második félévhez sziasztok :)
  

  16.Rész
      Itt van karácsony eljöött! Igen amúgy teljesen jól vagyok köszönöm.És igen megértük.Itt van végre a legeslegszebb ünnep.Egyébként már sajnos elmúlt és közelebb vagyunk a szilveszterhez de ti az elmúlt napokat nem ismeritek.Még.
     Óóó a szülői értekezlet az a drága.Velem nincs gondja egyik tanárnak sem csak a kémia,fizika tanárnőnknek.Fiatal meg minden de nagyon...nem írom ,hogy elmebeteg mert  az azért túlzás de mondhatni hogy az öregebb Einstein klónja agyilag.Véresen komolyan veszi a tárgyát.Anyuék mint mindig minden jegyemről tudtak de arra nem számított ,hogy a tanárnő ennyire "nemkedvel" engem merthogy én annyit mondtam ,hogy a tanárnő nem kedvel anyu válasza erre az volt ,hogy majd meg fog.Nem így lett és most mindenféle csirkeséget kitalált ,hogy nem tanulok(akkor vajon miért van kettesem is belőle?),nem figyelek(a tábláról egyszer az egész életemben vettem le a szemem mikor Rose rádobott a kezemre egy műbogarat amitől megijedtem de nem szóltam semmit.Tomot persze mindenki szereti...de azért neki is van egy "kedvenckéje" aki nem más mint a német tanár.Nagyon jól tud németül és ez a baj.Mert nagyon megszerette a gyereket utána pedig egyszer egy leckét nem tudott és fél órán át hadarta a tanár a magájét aztán Tom megszólalt:
-Leülhetek?-kérdezte majd levágta magát Regina mögötti padjába.Mi persze alig bírtuk visszatartani a nevtést mert a Ella tanárnő kezdett lesápadni.Vele ez volt a baj.Anyu különösebben nem csinált semmit csak megkért minket ,hogy biciklizzünk el Aileenékhez vigyünk nekik a töltöttkáposztából aztán menjünk el az étterembe apuért,azért bicklivel mert apu ma azzal ment.Felvettem a galaxis mintájú blúzomat meg egy jégert és elindultunk.
-Hé lekéne töltsd a mine craftot.-mondta Tom mikor a sarokhoz értünk.
-Töltsd le te a simset.-vágam vissza,amúgy ez a beszélgetés szinte minden második nap elhangzik.
-De miért kell elmenjünk keresztapuért?
-Nemtom" holnap megsétáltatom Ninát meg Rókát.Jössz?-fordultam felé.
-Figyelj Lilly.Róka... ő vadállat.Nem tarthatod örökké otthon egy..házban.Érted?
-Hagyjál békén.-tekertem erősebben meg a pedált majd elhagytam,tudtam jól ,hogy majd egyszer...de ne már ő az egyik kisállatom.Nem fogja megmondani nekem a világon senki.Elhatároztam de mégis rosszul éreztem magam mert tudtam ,hogy valamkor vége lesz annak ,hogy...hogy ő velem van.Nem akartam ,hogy ott hagyja hű barátját Ninát és nem akartam ,hogy itt  hagyjon engem.Megszerettem.Gondolkodtam,nem figyeltem ezért átmentem egy piroson amikoris majdnem elütött egy autó.Hátrafordulva intettem erre ő csak a fejét rázta.Szörnyen fájt ,hogy valaki ezt így mgmondta,de az mégjobban hogy ő.Utólért.
-A barátok nem a legjobbat akarják nekem?
-De.Ezért ébresztettelek fel az álmodból ,hogy ne érjen még rosszabbul amikor  elengeded.-erre csak lenézve néztem rá.Szó szerint mert neki kisebb a biciklije vagy az ülése.Ezután nemsokára odaértünk.
-Csing csing.-utánoztam az ajtó csilingelését.Apu felkapta a fjét és intett.
-Sziasztok.Kértek valamit?-kérdezte.
-A-a csak anyu küldött.Nem tudom miért.-folytattam a beszélgetést.
-Jó.Nekem kipukkadt a biciklim kereke ezért metróval megyek.
-Nemááár csak úgy hiába jöttünk el?-forgattam a szemem.
-Nem.Kaptok egy szelet pizzát kértek?-bólintottunk.Tom kiment és feljebb állította az ülését mikor megkaptuk a pizzát kivittem neki és az ajtónak dőlve figyeltem.Hamarabb befejezte ezért folytatta az üléssel való bíbelődést.Épp haraptam egyet amikor hallottam egy reccsenést és az ülés letört.
-Háhááhááá-nevettem fel és  pizzadarabokat hullatott a szám.
-Haha örülök ,hogy örömteli pillanatookat okozhatok kegyednek.-nézett fel rám.
-Álljál arrébb jóvan" ?-léptem oda a biciklihez és fogva a vázat leültem a betonra.
-Ha a lustaság fájna te ordítanál.-szólt egy idő után mikor elért az agyáig ,hogy leültem bicikli szerelés közben.
-S ha a kreativitás ölne te vígan bolondoznál.-folytattam a gondolatmenetet mosolyogva felülve a kerékpár csomagtartójára.Hogy bemutassam mire gondoltam elindultam a csomagtartón ülve egy kicsit kényelmetlen de megteszi.Visszahajtottam Tomhoz majd  átadtam a rokkant példányát.Apu épp akkor zárt be mikor mi elindultunk.Nem lepte meg egyikőnket sem ,hogy hamarabb ért haza metróval mint mi biciklin.
-Sziasztok.-köszöntem belépve a konyhaasztalhoz ahol hat tányér díszelgett tele húslevessel.
-Nyamm.-ültünk le.Anyuék feltűnően csendesek voltak de nem tulajdonítottam neki nagyobb jelentőséget.
-Figyelj Lilly.Róka...
-Mivan megint Rókával.Mindenki vele van.De miért majd elengedem mikor jónak látom.-álltam fel az asztaltól a fél tányér levest ott hagyva.Felmentem a szobámba aahol Nina a helyén kuporgott...egyedül.
-Nem.Nem nem nem-szóltm egyre hangosaabban mindent fel lökve ahol lehettt Róka megnéztem.
-Hol van?- álltam meg az ajtóm előtt rekedten könnyes szemmel.
-Lilly...
-Anyu mondjad.
-Kiszökött az erdőbe.Nem találtuk meg.-fordult felém apu.
-Tom.Te erről tudtál ugye?-meredtem rá tágra nyílt szemekkel.Nem mondott semmit csak bólintott.Tudtam ha felmegyek nem jönnek utánam mert nem olyanok.De a kutyám depressziós lett a hiányától.Felvettem az ölembe és leültem az egyik sarokba a matracra.Nina nyöszörgött.Simogattam de nem javult.Megelégeltem és beidegesedtem kiszaladtam a lépcső elé és felemeltem a nyöszörgő kutyát.
-Ezt akartátok?Köszönöm szépen.-rontottam vissza a szobámba.A telefonomat vettem elő és levettem a fülhallgatómat a szekrényről.Nina füle mellé raktam az egyik párját a fülhallgatónak másikat meg az enyémbe.Beraktam a Happyt.Tom bejött de nem néztem rá.Rá haragudtam miközben ő legalább feljkött.De akkor nem érdekelt.A szám megszakadt és kiírta Laila nevét.
-Szia Lilly.-szólt bele.
-Szia.
-Láttam egy rókát az erdőbe.Aszittem" a te rókád.
-Hol?Mikor?Róka elszökött és nemtudom hol van és..
-Lilly.Itt van Róka nálam.Nyúgodjá meg na.-nevetett fel.-egyébként gyere már át hozzad Tomot is.van rajta még seb is és nincs jó állapotban...mondjuk rosszban sem.Jajj.Most  lekell rakjam gyertek át szia.-rakta le.Tomnak elmondtam aki látszólag nagyon örült leszaladtam Ninával aki pórázon jött utánam majd elmeséltem anyuéknak is.Persze elengedtek.Lailanal nyitva volt az ajtó így hamar bejutottunk.Ramona tévét nézett és csak intett.Laila sobájában káosz volt.Csiripp mellett ott volt Max akiket felváltva nézett Róka mellette meg egy kupac fűrészpor.A ruhák kupacokban álltak az egyik dombon egy szürke kiscica ült.
-Lailaaaa -törölgettem a szemem a röhögéstől már össze kellett kuporodnom.Tom az ajtó melletti asztalon ülve fogta a hasát.Mert így leírva talán nem de mikor megláttukLailat kiterülve a szőnyeg közepén aki feje pontosan egy cicaürülékben pihent.Nina lerohanta Rókát akik ezentúl elvoltak magukkal az ágy mellett,Laila felülve pislogott.A macska nyávogott mi meg röhögtünk.
-Na.-kezdtem neki-Most Tom hazaviszi a két állatomat és visszajön.Laila addig megmossa a fejét én meg felporszivozok.-Mindenki bólagatott és tette a dolgát.Mikor Laila kiért a nappaliba ahol Ramona nézte a tévét nagyon nagy nevetést lehetett hallani.Úgy látszik minden péntek éjszaka itt lakolunk Foxéknál.Negyed óra elteltével mindenki visszatért.Lailanak segítettem összepakolni a ruháit és kész is voltunk.Már volt időnk Kiscsirippre.Hétfőn táncpróba volt ahogyan szerdán is.A fellépésünk is megvolt.Végül a másik lány lett főszerepben és örülök neki mert én tuti elrontottm volna.Karácsony előtt egy héttel kaptuk ki a vakációt.Akkor már visszajött Amber is és mindenki visszatért a házába.A karácsonyt itt töltötték és mint ilyenkor szokás itt aludtak.Még Amber is.Ő a kanapén húzódott össze.A karácsonyt leírom részletesen.
Szenteste napja reggel
Felkeltem és kinyújtózva lestem rá a telefonom órájára.11 óra 12perc.Idő közben elkezdte nagyon jó szokását a hőmérdéklet.Fagy van.Felvettem egy szürke tréning nadrágot,egy fehér trikót rá pedig a sárkányos kötött blúzomat.Lófarokba fogva a hajamat lépkedtem le a lépcsőn és beleszagolva a levegőbe mosolyodtam el.Anya hat óra óta sütöget ezért a kókusz rúd illata keveredett a meggyes sütiével.
-Szia anyuuu.-öleltem meg.
-Szia na segíts megcsinálni a mézeskalácsot de az még fél óra.Addig ha akarod átmehetsz Lailaékhoz.-megbeszéltük ,hogy ők is itt karácsonyoznak de sajnos Ramona elkellett utazzon a szüleihez így csak Laila lesz itt meg Kiscsiripp és Max.Laila még aludt de addig kopogtam ameddig ki nem nyitotta a kaput.Felöltözött én meg addig kentem két vajas kenyeret mellé két csupor teát (náluk mindig van tea egy fazékban) Megreggeliztünk utána átmentnk hozzánk segített megcsinálni a mezeskalácsot is.Rókát meg Ninát kivittük sétálni ehhez már csatlakozott Thomas is.Martin egész nap ott volt Lauráéknál.ALexandra meg Leen valamit sütöttek Leenéknél James Travissel kitudjaholvan.Velüknagyon keveset voltak mostanában.Sétálás után neki kezdtem takarítani és elaludtam.Aztán kábé fél óra múlva a habverő hangjára keltem.A gyerekek nem adnak egymásnak ajándékt így ezen nem kellett idegeskedni.Hat óra volt már így felöltöztem a tökéletes karácsonyi szettembe ami egy brikotált blúz volt rá pedig egy karácsonyfás mellény szörnyen nézett ki ezért nem vettem fel a karácsonyos mellényt.Minek?Plusz egy farmert és kész voltam.Negyed hétkor lementem és felvittem sütit a szobába meg raktam a nappaliba meg a konyhában is kapott helyet egy tányér.Félkor Tom jött Laila utána aztán hétre jöttek a lányok.Kicsit késve pedig Laura Martinnal és Amberrel.Anyuéktól egy  fém makettet kaptam amit annyira szeretek kirakni,Ambertől egy békejeles hosszúujjú blúzt kaptam aminek nagyon örültem.Ennyi a karácsony.Pár nap múlva szilveszter.Én itthon Lailaval,Tommal,Anyuval,Apuval,Lauraval meg Martinnal leszek.Sziasztok!Majd jelentkezek.
Ölelés:Lilly

Sziasztook ez is egy hosszabb rész lett :) véleményeket köszönöm sajnos valamit elnyomkodtam és kitöröltem egyet de láttam azt is és köszönöm(tartalma az volt hogy "szuperül írok" :) ) További szép estét/reggelt/éjszakát/délutánt vagy akármilyen napszakot :) sziasztook :)

15.Rész
         November közepe fele írtam Kevinről meg rendes részt akkor írtam utoljára.Mikor próbálgattuk hívogatni nem vette fel vagy kinyomta.Több telefonról is próbáltuk de úgy sem sikerült.Tom csalódott benne Aileen nem hitte el és azon kattogott ,hogy miért hagyta őket ott?Amber négy nappal az eset után hazautazott.Laura nem sokat érzékel belőle ,mert azthiszi ,hogy Kevin üzleti úton van,Tom és a kislány itt tartózkodnak nálunk anyu szabadnapokat vett ki ,hogy a kicsikkel tudjon lenni délelőtt.Tom összetört lelkileg és ki sem mozdul.Szerencsére Amber átrakatta Tomot az osztályunkba és tudnak a családi okokról is ezért nem piszkálják a tanulással.Mikor az ezelőtti részt befejeztem Tom nagyon rosszul lett.Martin és Laura szólt anyunak én meg odamentem hozzá.Reszketett és sírt.Szörnyű volt így látni őt,nem volt láza és sikerült megnyugtatni.Kábé két óra múlva megszólaltam(addig némán rugdostuk egymást egy matracon)
-Nem megyünk el lovagolni egy kicsit?-kérdeztem.
-Nem.
-Öltözz fel 10 perc múlva jövök.-álltam fel és kinyújtózva hagytam el a szobát.Lent anyu nagyon örült neki ,hogy kimozdulunk ott hagytam neki a hátizsákomat ,hogy rakjon bele vizet meg valami rágcsát.Vissza indultam a szobába és egy pillanatig megálltam Alexandra ajtaján álló tükör előtt ,hogy megnézzem az öltözékem.Utálok öltözködni ezért jónak találtam az enyhén kiszakadt,bevarrt és újból elszakadt jéger nadrágomat,egy rózsa színű béna trikóra pedig felvettem a bő sötétzöld tréning szvetteremet amit ott találtam a konyhában.Felmentem a szobába és reméltem ,hogy nem csalódok Tomban.Szerencsére ismerte ezt a parncsoló hangnememet ezért egy szürke blúzban és az eddig is hordott tréning nadrágjában megmosott,felfrissüült hajjal ült a legfelső lépcső fokon.Lepacsiztam vele mikor felértem majd felé nyújtva a jobb kezem felsegítettem.Lebaktattunk a lépcsőn felkaptam a hátizsákot az egyk szék karfájáról és megöleltem anyut meg adtam neki egy puszit Tom hasonlóképpen tett.Kimentünk az istállóba ahol Roxana és Alexandra lova,Maya várta ,hogy valaki kivigye őket a levegőre.Röpke tíz perc alatt kis segítséggel én is sikerült előkészítsem a biztonságos és kényelmes lovaglást(a nyeregre egy pokrócot terítettem ahogyan Tom is csak ő gyorsabb volt)Kivezettük a pacikat és mikor az utca végére értünk felültünk rájuk.Csendben ügettünk amíg egyszer majdnem lebillentem Roxanaról akkor Tom kiröhögött.
-Blee-nyújtottam ki a nyelvemet jelezve ,hogyén is lehetek öt éves szinten nem csak ő!
-Ha felhívna az apám már nem venném fel.-szólt felém fordulva a reakciómat várva.
-Megértem.De biztos vagy benne?-kérdeztem.És előhalásztam a vizes palackomat majd megállva szóltam Tomnak ,hogy iszok.
-Teljesen.Tudod az előbb amikor reszkettem meg bőgtem nagyon.Na akkor azért borultam ki mert egy álnéven írt e-mailt kaptam Kevintől.-állt meg egy kicsivel előttem hátrafordulva.Erre a reakcióm youtubera való volt:Meglepődésem során a a víz nem  vitt útlevelet ezért a torkom helyett az orromon keresztül visszatért a tágas természetbe.Tom majd lefordult a lóról úgy röhögött rajtam meg a fejemen mert mellé vágtam egy tipikus "mi a sün?" fejet.
-Mit írt?Álnéven...-indultam el mellé
-Olyasmiket ,hogy sajnálja ,hogy itt kellett hagyjon minket de neki itt már nincs dolga.Anyuval már nem jöttek ki jól és ő annyira sajnálja de akármikor meglátogathatjuk csak szólnunk kell stb.stb. a tipikus álszent dumák.Ja meg anyuval válnak.-sorolta.
-Azta.Nahát akkor...-gondolkoztam ,hogy mit kéne mondani-üdv a gyönyörű világban ahol...fák vannak?!
-Lilly mikor tanulsz meg figyelmet elterelni?Na akkor szia gyönyörű erdő ahol fák vannak levél nélkül és hó réteg nélkül.
-Leennel mi van?-kérdeztem.
-Szerintem Kevin továbbította az e-mailt mert ott volt az ő e-mail címe is.Úgyhogy ezóta talán már Lexával nézik azokat az értelmes videóikat.-Lexa meg Leen szabadidejükben értelmetlen videókat néznek.Négy óra lévén még világos volt mi fél hatra lettünk visszarendelve haza ezért még tovább ügettünk mint szoktunk.Az ösvényen ami nem kerezteződik és kanyarog kizárólag egy kanyar van benne kábé 30 méterre az ösvény kezdetétől.
-Hallod ezt vagy csak az én fülem cseng?-kérdezte Tom fülelve
-Az enyém is.A tied mit cseng?-vetettem fel egy kérdést.
-Egy patakot.-felelte gyorsabbra véve a tempót,követtem a példáját így pár másodpercen belül odaértünk.A keskeny víz egy nagyobb lépéssel átléphető csorgodmány volt.A köveket agyonra mosva sodorta bal oldalra.Kikötöttem Roxanat ugyanoda ahova Tom Mayát majd odasiettem a pajtim mellé.Gyorsan legugolva néztem meg ,hogy mennyire fagy le a kezem.
-Wá de hideg.-rántottam ki a kezemet a patakból.
-Nézd milyen tiszta.Vannak benne vízigazok is ni"-mutatott egy kőre ami körül táncikáltak a vízinövény szárai.Kicsit alányúlva jeleztem ,hogy felakarom emelni.Felemeltük  majd egyszerre engettük el mikor két fekete ollócska mutatta ,hogy ez biza az ő háza.Maya nyeríteni kezdett odaszaladtunk hozzá de mikor semmit nem láttunk ott visszaballagtunk a patakhoz.Egy pár percig álltunk ott mikor megint rákezdte.
-Mi a bajod van Maya?-mentem vissza hozzá mikor megpillantottam egy kicsike verebet.Szegénykének a testvérei ott voltak egy méterre tőle kinyúlva.A ló nem szereti a vérszagot ezért nyerített.
-Tooom-kezdtem elhúzva az "o" betűt-Néézzed máár-kezdtem nyájas hangona tenyeremben tartva a megsérült kismadarat.
-Hol akarod tartani ameddig rendbe jön mégis?-kérdezte tágra nyílt szemekkel felém nézve.
-Most mit  akarsz?Szerintem azt te  sem gondolod ,hogy itt hagyom.
-Nesze egy zsepi és add ide belerakom a zsebembe.-lökött el egy zsebkendőt.
-A zsebedben mégjobban meghal.-emlékeztettem félre fordított fejjel.
-Keresztanyu szokása szerint remélem uszonnás dobozba rakta a rágcsákat és ha abba belerakod...hm talán kidob téged verebestül.-gondolkozott.
-Jó akkor keressél vlamit abban a kukában.-mutattam rá egy zöld szemetesre.
-Nem fogok kukázni.-röhögött.
-Akkor fogd meg a verebet.
-Nem fogom meg a verebet.
-Mindent nekem kell csinalni argh.-morogtam, kotorásztam egy ideig míg megtaláltam egy törött savanyúságos vedret aminek még a teteje is jó volt szerencsére.Odamentem a patakhoz kimostam majd Tom elé álltam és elég közel a szeméhez meglóbáltam a vedret.
-Kreativitás tudod?-mosolyogtam majd beletöröltem amennyire tudtam egy kézzel a szvetterembe ,hogy viszonylag száraz legyen.A fészkük le volt esv így azt i beletudtam pászítani majd beleraktam a verebet.
-Na és ismét Lilly volt az okos hah.-pattantam fel Roxanara a veder fülét pedig a kézfejemre húztam.Hamar hazaértünk.Tom berakta a lovakat az istállóba míg én anyuhoz mentem a kisverébbel.
-Lilly ezt miben fogod tartani?-nézett rám anyu.
-Elmegyek Lailahoz ,hogy kérjek egy valami ketrec szerüséget.
-De ide ne hozd be!-szólt anyu.
-Akkor hova vigyem?-választ nem kaptam csak egy vállvonást.Tom csatlakozott szerény csoportunkhoz (Kiscsiripp meg én) és hármasban sétáltunk Laila háza felé.Bekopogtattam majd Ramona nyitott ajtót.
-Csóóókoloom.-köszöntem Tom csak mosolyogva intett egyet.
-Laila a szobájában ordibál a hörcsögével.-tárta ki az ajtót.Laila tényleg ott volt.
-Max!Te idétlen gyere már ide vissza a ketrecedbe.Wáá ott vaagy.-ezzel hanyatt vágódott a szőnyegen a markát a hörcsögre ejtve.-Na végre.Rossz kislány vagy ám.-fenyítette miközben gondosan becsukta a ketrec ajtaját.-Sziasztooook gyertek be.-mosolygott ledobva magát az ágyra.
-Szia-köszöntünk egyszerre.
-Mit csinaltok ti erre felé?Na üljetek már le.Úristeeeeen mi van a kezedben Lilly?-pattant fel kikapva a kezemből a műanyag vedret.
-Kiscsiripp a neve.Anyu nem engedi ,hogy megtartsam sajnos és gondoltam lenne kedved meg ha Ramona megengedi akkor nevelhetnéd ameddig fel nem gyógyul.-magyaráztam az ágyán ülve.Tom közben kislisszolt Ramonához ,hogy megkérdezze egyáltalán engedi-e?
-Atyaég szegényke.Maxnak van egy bénább papagályketrece amit nem szeretek mert mindig kibújt a rácsok között az neki jó lesz.Meddig maradtok?
-Felhívom anyut és megkérdezem meddig maradhatok jó?
-Ahaaaam-felelte teljesen átszelllemülve.Felhívtam anyut,azt mondta együnk itt akkor mert apu már otthon van és most készültek enni.Maradhatunk tízig mivel holnap szombat.Tom visszajött közben és kiderült ,hogy Laila és Kiscsiripp között nagyon erős kötelék nőtt 5perc alatt és Ramona ha akarná sem tudná neki megmondani.Laila előszedte az asztala alól a ketrecet majd odahozott egy zacskó fűrész port rám ,lett bízva a talaj elegyengetése utána Tom a műanyag foganytyúkkal felszerelt "botokat" erősítette fel a ketrec oldalára ahova a kis veréb majd felugorhat vagy felrepülhet ha már ott tart ,hogy  tud repülni.Laila addig az íróasztalánál ülve egy puha kendőre rakva Kiscsiripp sebeit vizsgálta.Ramona és a net segítségével kitisztította a sebeket.Semmi törés nem volt a kisveréb testében ezért mikor befejeztük Tommal a ketrecet Laila belerakta a fészket bele meg apró tollacskákat tettünk plusz Max házából elcsaklizott egy kis "bélelést"ami nem más mint karton papír puhára rágva.Csirkehús darabokkal vízbe mártva kell neki adni ,mert önállóan még nm eszik vagy kölessel mindkettő volt otthon és Kiscsiripp el fogadta majd elaludt fél tíz fele.Tízre otthon voltunk.A hét további része eltelt.Aileen is kezdi megemészteni a dolgokat Amber még marad Magyarországon.Az iskolában elkezdődött a gőzerővel javítás.Kedden megírtuk a magyar dolgozatot.A kémiával állok csak hadi lábon.Ami azt jelenti ,hogy(az osztályozás:6os a leg rosszabb és 1es a legjobb)van egy négyesem,egy hármasom és mégegy négyesem.Majdnem bukás.Más tantárgyakból egyes vagyok meg kettes szerencsére.Anyu tud minden jegyemről ahogy apu is.A többieknek a némettel vannak problémáik meg a matekkal de persze nem bukásig.A névsorral nem untatlak benneteket...meg magamat.A fekete hajú lány aki antipatikus Domina Queen az ő padtársa Regina Rose.Van egy kitűnő tanuló Adria Kvartz neki a padtársa Fekete Tivadar ők azok akiktől mikor belépsz az osztályba mgkérdezed ,hogy volt házi?Kedvesek és elég hangosak.A "menők":Elsa Lorie,Makó Valentin plusz két követőjük:Veres Rubina és Wack Bence,Két beszédes lány akik általában ötösöket kapnak vagy négyeseket a súgásból.Meg Tom,Laila és én.Ennyi.Persze sajnos Rose ott van az osztályban ami azt jelenti ,hogy naponta csipkelődik.Ma volt egy szülői értekezlet amin anyu Tomot és engem is képviselt háromkor kezdődött.
-Hjajjj-sóhajt mellettem Tom
-Bizony.-teszem hozzá.Az ajtó csukódik.
-Lilly Smith,Thomas Brown.-ajjajj na sziasztok majd jelentkezek.
Ölelés:Lilly


Sziasztook!A blog neve megváltozott  de a történet ugyanaz :) hátteret még mndig én csinálom és továbba sem szándékozok "normális" fejlécet tenni :D.További szép napokat :) Kicsit hosszú rész amit remélem nem bántok :) Ha kérdéseitek vannak nyugodtan írhattok :) Véleméyeket továbbra is elfogadok :)

14.Bejegyzés

Úgy gondoltam,hogy az eheti bejegyzés kicsit más lesz.Külömböző információkat fogok veletek megosztani a családomról,rólam vagy éppen az életemről.

     Nos.Legelső pontnak azt írnám ami néhány embert idegesít.Hogy miért írok magyarul ha németorszgban vagyok?A válasz egyszerű.Magyar negyed,magyar emberekkel,magyar tagozatos iskolával.Beszélek magyarul és a heyesírás sem megy rosszul.Anyu szülei magyarországon élnek,apu anyja teljesen német de az apja magyar.Anyuék 20 évesen jöttek el Berlinbe és Apuval egy élelmiszer boltban találkoztak.Még soha életemben nem voltam magyarországon ,szeretnék el menni de sajna anyuék nem engedik...még.Én már itt születtem(logikus) a Lilly név pedig magyarul is Lili.Aileen azért Aileen nem Ilona mert Amber mindig is külföldi nevekben gondolkozott.Egyébként neki sem Amber a neve de 7 évesen elkezdte magát így hívatni ezért lett Amber (születési neve Mária).Tommal ugyanaz a helyzet mint Aileennel merthogy ugyanazok a szülők.Laura magyarul is Laura meg németül is Laura,hottentottául is ez a neve.

    Mióta legjobb barátom Tom?Na várjunk.Pontosan 14 éve meg jópár hónapja.Neki Március 11.-én  van a szülinapja szóval pontosan 3 hónap 31 nap van közöttünk.Azt mondták 1 hetes koromban mutattak be neki(amikor kijöttünk a kórházból)Anyu azt mondta Tom mikor meglátott elkezdte magyarázni ,hogy olyan vagyok mint egy vakond ,mert akkor a szemem.Én pedig mosolyogva néztem egy darabig aztán elkezdtem ordítani.Szép első pillanat.Aztán mikor 5 éves voltam (Lexa 13)megharagudtam rá mert eltörte a féltett szines műanyag elefántomat.Ez a harag eltartott egy hétig utána belerúgtam a térdébe és eltörtem én is egy játékát.Utána semmi feljegyzett adat nem volt a veszekedéseinkről.Mikor nyolc évesek voltunk egyszer lelöktem az ágyról ezáltal betört a feje.Egy osztályban voltunk.Állítólag már második félévtől átjön a mi osztályunkba mert "ott unalmasak az emberek vagy szobrok nem tudja"
    Milyen testvérem Lexa?Lány testvérem!Na jó komolyabban jó testvérem vagy nem tudom ,hogy kell erre válaszolni.
    Olvastam a Szent Johanna Gimit?Olvastam.Továbbra sem szeretek olvasni de Laura könyveit mindig elolvasom.Abból a célból kezdtem el ,hogy jobban megtanulok magyarul helyesen írni (az előtt mindig tele volt pirossal a magyar dolgozat lapom).Mikor kiolvastam boldogabbnak éreztem magam,lett egy érdeklődési köröm az állatok mellett és elkezdtem gyűjteni a karkötőket meg a békejeles cuccokat.Az már a véletlen műve ,hogy a csajszi akié volt előttem a szoba tele van békével.
    A háznál hagytak egy öreg kutyát.Szegény csórókám.Nagyon szép kutya,szelíd természete egyből megfogott.Kiderült ,hogy a kutyát Lillynek hívják.Annyira örültem ,hogy legszívesebben hanyatt vágtam volna magam de mindegy így lett egy névrokonom.
   Regina Rose.Óvodás korom óta ismerem.Ugyanabban az osztályban voltunk.Nagyon jó barátom volt egészen 4.ig,három férőhelyes padok voltak ezért két oldalról a két legjobb barátom ült.Regina nagyon utálta Tomot ,mert míg ő az orromnál fogva vezetett Tom próbált felébreszteni és ez sikerült neki.Már második felénél kezdtem észre venni ,hogy kihasznál és hogy hazudozik.Nekem nagyon rosszul esett mert hóttig megbíztam benne.Harmadikban egy csütörtökön a tanítónőnk késett.Persze Regina megint elkezdte a vetítést ezúttal arról ,hogy a tofefee csokit "parasztok csinálják az istállóban a széna kazal mellett" 
"-A parasztra magadat érted?-kérdeztem
-Tessék?
-Leparasztozod a dolgozó embert?
-Mi a bajod van?Igen leparasztozom baj?
-Igen baj.Aki dolgozik az már egy becsületes ember.Nem az a paraszt aki "az istállóban a széna kazal mellett" dolgozik-rajzoltam idézőjeleket a levegőbe-hanem az aki ismeretlenül leparasztozza őt.
-Ezt csak azért mondod mert te is az vagy.-röhögött.
-Te csak kényszeredésből röhögsz.
-Te csak fogd be!
-Mert?Szólásszabadság van drága.
-Ez a lány akkora paraszt ,hogy szalonnát eszik vacsorára.-Állt fel röhögve a padtól rám mutatva.
-Én is szalonnát eszek!-emelte fel a kezét egy fiú,hozzá még csatlakoztak vagy öten.
-Hát de...ő reggelire is azt eszik.-improvizált a szemem fénye.
-Nem!Az én vagyok.Bocs Lilly de én eszem meg.Reggelente mindig átmegyek és megzabálom az egészet.-jelentette ki Tom ,hogy beszálljon R.R. oltásába. 
-Fejezzétek be!Parasztok vagytok mindketten méghozzá öntelt,hülye,idétlen,majomképű parasztok.
-Hallod Tom!-nevetgéltem-Hülye,majomképű,öntelt,idétlen parasztok vagyunk háá de nagyon megsértődtem."Ez volt a fő ok aztán még piszkálódott de erre emlékszek szóról szóra.
      Nem szeretem a Nutellát,a májva cukrot és a nagyon cukros dolgokat amik nagyon édesek.
      Kedvenc ételem a palacsinta,az ital pedig...kapaszkodjatok meg és csináljatok úgy mintha meglepődnétek.A víz!
Kedvenc tantárgyam a földrajz.Csak és csakis ez a tantárgy az amire figyelni birok és még érdekel is.
Kedvenc bandám:Evanescence.

Példaképem:A szüleim,egy könyv szereplő,Amy Lee

Kábé ennyit a "kedvenc" és a hasonló értelmetlen kérdésekről.Ó tényleg ha már értelmetlenségről van szó: Mikor vesznek nekem ajándékot a szülinapomra akkor vesznek egy csomag savanyú cukorkát is amit talán az egész országból csak én szeretek.Nagy csomagolással kapok ragad a foghoz az első egy miliméterje majd egyre savanyúbb a cukor,a többiek szerint sérti a nyelvet és túl erőltetett az egész cukor.Minden héten veszek egy kicsi csomaggal amit egymagamban elrágcsálok, a szülinapomra pedig egy nagy kiszereléssel kapok külömböző izesítésekben mint például zöld alma,cseresznye,szőlő,málna,citrom,narancs.

     Soha nem tudom hanyadika van és nem is érdekel.A dolgozatokra a dátum helyére csak az évszámot írom és kész.Szerintem csak időfecsérlés a dátum felírása és nincs rá szükségem.

    Ha szomorú vagyok vidám számokat hallgatok de ha nagy a bánat akkor Everybody"s fool (evanescence).Soha nem nézek "sírós" filmeket.Nem hallgatok sokszor zenét.

     Végezetül egy helyzetjelentés.December eleje van.Martin itt ugrál a matracomon Laurával aki most itt tanyázik nállunk.Alexandra már egy hete ott alszik Aileennél mert szét van esve ahogy Tom is,ő Laurához hasonlóan nálunk döglik.Az elkeseredését abban vettem észre ,hogy leültem mellé a sarokba az egyik matracra és némán a savanyú cukros zacskót tartva egy darabot rágcsálva nyujtottam felé oda sem nézve tudván ,hogy nem vesz belőle.Meglepetésemre belenyúlt és kivett egy marékkal.

-Nem is olyan rossz ez.-eresztett egy halvány mosolyt.Anyu Tom kedvencét készíti lent ami paradicsomleves...Tomért akármit.Apu folyamatosan bent van Tommal vagy átmegy a lányokhoz.Legtöbbet velük van mert Leen állítlag belázasodott tegnap a sok sírástól.Laura semmit sem érzékel mert szerinte Tom meg van fázva,Leenről nem tud és Martinnal nagyon jól elvan.Amber hazautazott két hétre.

Most nem tudom leírni mi történt de következő pénteken remélem lesz időm.Most Tom nagyon rosszul van ezért zúzok.

Ölelés:Lilly

Sziasztook :) Namármost elég furcsának találhatjátok azt hogy ilyen rész lett és azt hogy a neve "bejegyzés" lett.Ideje volt annak ,hogy tiszta vízet öntsek a pohárba.De azért homályból is jutott bőven a végére.Következő részben érthetővé fog váln ez a "helyzetjelentés"Örülök ,hogy  ennyien olvassátok és mindenkinek köszönöm.Boldog újévet mindenkinek :) FIGYELEM:Megjegyzéseket,kritikákat továbbra is elfogadnák.

13.Rész
Mult héten jelentkeztem most vasárnap négy óra van.5re kell kimenjünk Martin elé a reptérre.Az idő kezd beborulni már hétfőn is esett az eső éjszaka majd szerdától ez rendszeressé vált.Csütörtökön volt a táncpróba ahol már keményen próbálunk.Alessia szerint a legügyesebb Lisa meg én.Lisa kedves lány és sokkal ügyesebb minenkinél.Azon az órán bejelentette ,hogy a többiek  háttértáncosok lesznek én és Lisa pedig elöl,ő lesz a főszerepben és én ennek örülök mert megérdemli.Minden nap beszéltünk Martinnal legtöbbet velünk Lexel meg velem Lexát Lendrának hívja engem  meg Lilnek.Gyorsan kikellett neki találnunk egy nevet ezért ő Mart lett végül elvetettük és csak simán Martin maradt.Szombaton átmentem Tomhoz minecraftozni.Elköltöztettem egy másik helyre.Nem tudok minecraftozni de Tom megengedi ,hogy én keressem meg a "tökéletes helyet".Laila addig elment az anyukájával  vásárolni.Most anyu hívott ,hogy zúzzak le mert itt hagynak.Most csak elmentem de mikor lesz időm írom tovább.
November 2
Ááá rég írtam megint de Martin nagyon sok dolgot hozott magával,begyorsult a tanulás is meg minden.Amikor kimentünk a reptérre egy magas,néger nő mellett egy szemüveges férfi állt közöttük Martin egy bőröndöt fogott.Anyuék váltottak pár szót a nővel aki a szomszéd volt utána beültünk egy kávézóba a szemüveges férfi meg anyuék elvoltak a apírokkal mi meg elkéredzkedtünk és elmentünk szétnézni a reptéri kaják között ahol vettünk is egy-egy tányér akármit.Martin meg én csirkehúsos rizset ettünk,Lexa pedig salátát.A gyerek enyhén kép mániás ezért összeillik Lexával meg sokat eszik ezért velem.Martin 5 évesen(!!) gördeszkázikk igaz ,hogy csak a nagyon alapokat tudja de azt profin.Mikor mentünk vissza anyuékhoz kellett neki csinálni még egy képet ami szerinte "végre jó lett"

 

Amikor visszatántorogtunk a felnőttekhez akkor Martin Lexa nyakában ült és az én kezemet fogta elkaptam ahogyan az ellenőr (Sam) fején átsuhant egy mosolyszerüség.Sam elindult a hotelja felé mi meg haza.Martin a szobámban helyezkedett el egyelőre meg Lexa is átjött majd két matracot összehúzva vetettük meg az ágyat.Másnap Sam látogatott meg minket mármint a házunkat aztmondta minden oké úgyhogy ő megy Hamburgba a rokonjaihoz ez délután volt amikor mindenki otthon volt.Kedden elmentem lovagolni Aidanen Tommal.Este mikor edzettem bejött Martin és beszélgettünk szomorúvolt a családja miatt de egyben boldog mert nagyon szeret tt lenni.

-Martin szeretnéd ,ha kivinnélek holnap Roxanahoz?-kérdeztem elé tédelve és a csillogó szemeit fürkészve.

-Félek a lovaktól.

-Én is féltem de Roxitól nem kell tényleg.

-Inkább sétálni menjünk az erdőbe kérlek.

-Pacsit.Én is oda akarok menni inkább.-mosolyogtam rá a tenyeremet felé tartva.

Reggel felébredtem és felvettem egy vékony színes cicanadrágot egy piros trikóval rá meg egy kötött szvettert.Anyu meg Apu már el voltak menve Alexandra épp akkor lesett be Martin szobájába mikor kijött intett és ment vissza a  saját territóriumába.Az órák unalmasak,az emberek unalmasak kivéve Lailát,a tanárok unalmasan beszéltek és hasonló unalmas dolgok voltak az iskolában.Mikor kiértem Lexa állt a kapu előtt Martint fogva az egyik kezében.

-Hú Lil ma elkell menjek,egy barátomhoz mert kiállítást rendez és két napig ott leszek.-kezdett hadarni és gesztikulálni.Napszemüvegben volt mert nagyon sütött a nap meg egy pólóban a nadrágjára nem emlékszek.

-Na jó most ez így oké de holnap délelőtt?-meresztettem a szememet.

-Nem tom Lil valamit kitalálsz na szia.-intett.

Martin megfogta a kezem,Laila is jött úgyhogy másik oldalról meg ő fogta meg a mancsát és így indultunk haza.Mikor átértünk az egyik úton nevetést hallottam a hátunk mögül.Hátra fordultam és ott állt a szőke...lány az osztályból (Anne) meg a hárpia a vörös hárpia Regina Rose az a kócos hajú...na jó befejeztem.

-Nafene.Már gyereked is született Lillyke?-kérdezte rég nem látott Rózsika.

-Esetleg valami problémád van mókuskám?-fordultam hátra mosolyogva.

-Utálom ha kérdéssel válaszolsz.De valószinűleg ez a gyerek valahonnan kóreából látogatott el ide hozzád a nyominger Lillyhez a béninger   házatokba.

-Nem kóreai nemtudom honnan szeded...-kezdtem de meglepetésemre Martin fojtatta.

-Na idefigyelj aranyom nem vagyok kóreai de te valószínüleg az vagy ezzel a fura izével a szemed körül tisztára úgy nézel ki.És most valamit magyarázz el nekem.Mi az a béninger?Ó megvan valószínűleg valami kóreai szó.Na szia szerelmetes bogárkám ha találkozunk még odaadom a féltett kígyóbőrömet.Szeretlek aranycsengettyűm.-integetett felé merthogy közben befordultak egy utcába.Laila meg én könnyeztünk a röhögéstől kérdeztük hogy honnan szed ilyeneket.

-Anya a női magazinokból olvasott nekem esti mesét ahol rendszeresen hallható volt egy-egy "elküldelekafánkbamertúgyvankedvem" cikk.Leraktuk a táskáinkat meg elvettük a deszkáinkat(én meg Martin) és elindultunk az utcán lefele az erdő irányába.Az út tele volt levelekkel ezért nem tudtunk a kerekeken gurulni de Laila azt mondta akar valamit mutatni nekünk amin kifogunk akadni de mindegy.Rögtön elkezdtük faggatni de sajnos ez csak ahhoz vezetett ,hogy egyál.talán nem beszélt...csak 10 perc után. A gyönyörű napos idő miatt felhajtottam a nadrágot és fenomenális dolgot fedeztem fel.A nadrágom belsejére farmer anyag volt festve és olyan volt mintha egy farmersort lenne rajtam.Ezt a nadrágot tegnap kaptam Leentől mert neki kicsi volt Tom hozta el.Laila idadta a napszemüvegét így menőbb lettem Martinnak meg volt egy kistáskája csupa jó dolgokkal mint például az ő napszemüvege,csoki,keksz,víz és ennyi.A fák kezdtek ritkulni és egyre több fény árult a retinámba.Mikor közelebb értünk alig httem el.Egy óriási tó volt nem is láttam a másik végét rajta egy kicsi fa tákolmánnyal legalábbis a szélén az volt.Martin rögtön elkezdte ,hogy neki kell kééééép meghogy csináljunk közösképeet Liiil légysziiiii.Kisült egy jó meg neki is.Talált egy üres  pepsis poharat,odarakta maga mellé ráült a deszkámra és lőtt neki egy képet a fotósunk.Bebiggyesztem a közösünket.Kicsit levágódótt a fejem de van ez így.z effekt miatt bénák a fényviszonyok!

Haza mentünk és közben rájöttem ,hogy milyen okos is vagyok.Amber Laurát mindin Leennél hagyja mert ő nem dolgozik.Nagyon jól kijönne Martin Larával mikor bedobtam az ötletet Martinnak az úton felcsillant a szeme(amúgy nem hiszem mert nem láttam de lehet ,hogy megcsillant)kérdezte hogy hány éves,milyen színű a haja,Tud-e deszkázni,meg-e taníthatja stb.

-Martin.Majd mikor hazaérünk felhívom és megbeszélitek oké?

-Ó meg még mit nem!Ma nincs leckéd mert kedd van.Laila mondta ő meg többet tanul mint te és neki jobban hiszek mint neked Lil.3 óra van azthiszem vagyis az anyukádék majd 2 óra múlva jönnek haza Lendra elment hajat festetni...-sorolta.

-Hogymiii?Hajat festetnii?-kérdeztem felháborodva.

-Nem csak nyelvbotlás volt.Por favor az a lényeg,hogy elmegyünk Laurához és megismerem.

-Hirtelen spanyolo lettel senior?-néztem le rá a kezét fogva.

-Ya seniorita-bólintott nevetgélve.Végülis nem rossz ötlet mert Martin olyan mint egy nonstop bolt folyton aktív.Mikor odaértünk mondtam a fiúnak ,hogy ne próbálja megtanítani deszkázni mert még ő sem tud szóval...Benyitottam Tomhoz aki éppen nem volt a szobájában.Laura sem volt az övében ezért bementünk a konyhába ahol Amber főzött.

-Szia.Hol vannak a gyerekeid?-kérdeztem a konyha kuszöbén állva.

-Leennél.-felelte kurtán ami furcsa volt.

-Menjetek át Martinnal-suttogtam Lailának,csak biccentett és ment tovább.

-Amber mi a baj?-kérdeztem közelebb lépve.

-Semmi.Majd megyek át és viszek kaját.-fordult hátra mosolyogva de látszott a szeme sarkában egy pár könnycsepp elbújva.Nem tehettem semmi mást mint amit mond de a telefonja be volt kapcsolva és esküszöm csak egy pillanatra néztem oda amikor megláttam,hogy a szolgáltató 8 új sms-t küldött az eleje az volt ,hogy A szám nem található. Átértem,a nappalira furcsa hangulat telepedett mindenki idegsen tördellte az ujját és mikor beléptemegyszerre fordultak felém.Tom Laurával az ölében ült a kanapén,mellette Laila,Martin és Leen mindannyian a kanapén.Felvettem az ölembe a fiút és tovább ültünk.Leen észrevettehogy senki nem mond nekem semmit semmiről ezért feléém fordult.

-Nemtudom mi a franc van anyánkkal de nagyon idegesítő és kétségbe ejtő amit művel.Mármint hogy semmit nem művel.-nevetett fel hisztérikusan a tévét bámulva.

-Laurával ültünk a küszöbön amikor megcsörrent a telefonja.Az alapméretezett csengőhang volt ami az üzenetet jelzi.Hallottam ahogyan azt suttogja tele mindenféle hangulattal a hangjában hogy "mi?" azt is hallottam ,hogy szidja a szolgáltatót amiért az nem enged neki valamit...-folytatta Tom nekem pedig hozzákellett tenni valamit.

-Nem engedte neki mert a szám nem volt már aktív.-erre mind rám néztek,elakadt a lélegzetük is szinte.

-Tom hívjad már anyut én hívom aput.-pattantam fel.Martin érezte a hellyzet komolyságát ezért megfogta Laura kezét és elmentek a másik szinten lévő konyhába.

-Anyu hol vagy?

-Dolgozok.

-Apu?

-Dolgozik.Miért Lilly baj van?

-Áááá próbáljatok mást-fordultam hátra a többiekhez.-Anyu nemtudom mikor jöttök de még mi sem tudjuk mi van és itt vagyunk Leennél Martinnal együtt.Mikor jötöök ide gyertek.Szia szeretlek.-nyomtam ki a telefont idegesen.Már azt is tudtuk  ,hogy Kevinnel van valami.Tom próbálta de a szám nem volt elérhető.Megkellett próbálnunk valamit mi nekem jutott eszembe gyorsan odaírtam valamit a szám elé amit akkor használtunk amikor Martinékat hívtuk.Odanyomtam Tom orra alá a telefont.Kikapta a kezemből majd nyugodtság töltött el amikor áttm ,hogy a szemöldöke leeresszkedik a  normális helyére.

-Nem.Nem ez nem lehet igaz.-tovább nyomkodta de továbbra is ugyanaz a dolog történt.Tom lemondó tekintettel ült le a kanapéra.

-Kinyomta.

A rész kicsit érthetetlen lett?Ha igen nem bánom mert így is szántam :) A hangulata vegyes lett.A következő részt Pénteken hozom :) valószínüleg rövidebb lesz de lehetséges az is ,hogy nem :) Annyira nagyon örülnék pár megjegyzének vagy véleménynek de arrol már letette :( Ha nem írtok nembaj már nem fogom annyiszor emlegetni.Azért eléggé rosszul esett de mindegy nem én vagyok a lényeg itt hanem Lilly és a családja.Hogy mi lesz velük? Mi van velük?Ez csakis rajtam múlik :D a következző részben kiderül :) Boldog Újévet mindenkinek és boldog névnapot a : Fruzsináknak meg akiknek most van a névnapjuk :) Sziasztok :)

12.Rész
Két hét telt el azóta amióta írtam de nagyon sok minden történt.Kezdjük a szerdával mert ott hagytam abba.Reggel felkeltem a telefonom ébresztőére és pizsamában kimentem a konyhába,apu fél nyolcra ment be, hét óra három perc lévén még viiszonylag nyugisan eszegette a piritóssát.Kivettem a hűtőből a tejet kitöltöttem egy csupornyit majd beraktam melegedni.Furcsa volt ,hogy  apu egy szót sem szzól ezért leültem a helyemre vagyis vele szembe.
  - Apu?Mi a baj?-kérdeztem az arcát fürkészve.
  - Mm...nem mondhatom el mert ilyen titok szerű,még megkkell emésszem és döntenem kell az ügyben.-a családban ez már szinte egy törvény ,hogy ha megkérdeznek akkor nem vágod rá ,hogy "semmi".
  - Oké-mosolyogtam rá de belül annyira kattogtam ,hogy nem is hallottam meg a mikró sípolását.Megittam a kakaómat és elkészültem,felvettem egy Párizsos hosszúujjút meg egy cicanadrágot majd félkor elindultam,felhívtam Lailát ő meg Tomot.A fahídon találkoztunk igyekeztem mosolyogva hallgatni Lailát de hamar rájöttek ,hogy valami bajom van...sajnos.
  - Na mondod?-kérdezte Tom a metróra várva.
  -Ühm...ajj na.Apu furán viselkedett miközben ettünk és azt mondta,hogy titok amit felkell emésszen.-magyaráztam.
  - Na akkor ma megyünk széjjel nézni az erdőben?-terelte a figyelmemet Laila.
  - Jó.-jött a metró ezért felszálltunk.Jajj tényleg nem írtam még a lovakról.Alexandra lova egy fekete ló,az enyém meg egy egyszerű barna fényes,rövid szőrű alkotmány,szelíd,fiatal és engem szeret a legjobban ami nem csoda merthogy mikor van egy kis időm vele vagyok.Nem tudom miért van neki családneve is meg 2 rendes neve dehát ha van van: Aidan Roxana Clock ami még furcsább ,hogy mindegyikre hallgat.Ja hogy ez hogyan jutott eszembe?Könnyen.Megláttam egy kisgyereket ugrálni a földön.Röpke 10 perc alatt  ott voltunk. Tom osztálya a földszinten van a milyénk meg az emeleten -kértem tőle pénzt mert én persze otthon hagytam,uzsonnára-felmentünk Lailával, még volt 5 perc becsengetésig úgyhogy elfoglaltuk a kétszemélyes padjainkat majd megböktem a középső sorban ülő lányt.
  - Hey,milyen óra lesz?-kérdeztem Laila tágra nyílt szemekkel figyelt.
  - Figyelj.Nem vagyok órarend semmi kedvem sincs neked magyarázn sorry.-magyarázta a fekete hajú antipatikus tag.
  -Annyira kedves vagy!-mosolyogtam rá eröltetetten majd az előttem ülő diákhoz fordultam egy szőke hajú fiú volt akinek tegnap megfigyeltem a szemét.
  - Szia milyen óra lesz?-kérdeztem.
  - Osztályfőnöki amúgy  Sebastian vagyok.

  - Lilly ő meg Laila és köszi-mutattam be a padtársamat.Negyedkor jött be az osztályfőnöknőnk Daiana Biley  méz szőke haj,kék szem és fekete keretes szemüveg.Kedves,jószívű,aranyos és a fiatalsága miatt megértő.Német tanár és azt mondják szigorú.Laila lement venni uzsonnát nekem meg magának én meg lefirkáltam az órarendet Sebastanról meg beszélgettem vele.Olasz származású nem szeret tanulni de szokott,mindig hoz uzsonnát...ilyen dolgokat tudtam meg róla.Második óra matek volt Karla Lissel aki egy szintén fiatal nő,utálja a tantárgyát de tanítja mert juól fizet.Ezt ő mondta.Harmadikra nem emlékszem az utolsó Angol volt egy öreg,energikus bácsival.Haza metróztunk és mivel első hét "freedom" hangulatunkban voltunk,és mint megbeszéltük elmentünk az erdőbe széjjel nézni Tommal meg Lailával.Alexandra felment a városba kávézni az egyik barátnőjével fél háromkor meg írt,hogy majd anyuékkal jön ötkor.Felöltöztem Rókát és Ninát pórázra fogtam és elindultunk a fahídhoz.Tom már várt,Laila még nem érkezett meg.Beszélgettünk arról ,hogy elakar költözni a minecraftjában mert utálja azt a helyet én meg mondtam neki ,hogy holnap átmegyek és kinézzük a helyet erre emlékeztetett ,hogy hlnp dolga van merthogy elkell kisérnie a táncpróbára engem.Laila egy cipősdobozzaal közeledett amiben egy rózsaszín balett cipő volt.Pont jó volt nekem később kiderült,hogy anyu mondta meg a számomat.Az erdő gyönyörű szinekben pompázott láttunk egy rókát aki nem a mi Rókánk volt de Róka megijedt a rókapajtitól.Ez  egy kicsit rókás lett de mindegy.Hatkor értem haza és arra értem be ,hogy Lexa mosolyogva eszi a húslevest.Megkérdeztem ,hogy mi az erre a válaszom ,,hogy húsleves...gyanúsak nekem nagyon.Csütörtökön a táncpróba volt.Laila sürgősen az éttermünkbe kellett menjen de Tom elkísért bár 10perc után kisétált a csokibolt felé és vissza sem jött...de attól ott voilt na.Ahogy beléptem egy félkör törökülébenülő lányt láttam a szélére egy vörös hajú lány mellett foglaltam helyet Nikol Berry a neve.Egészkor jött be a tanár 20 évvel és 15 pizzás dobozzal (14 gyerek+1 tanár) az órán nem kezdtünk semmit el a táncból csak megismerkedtünk.A tanárunk Alessia(Álészíá) román származású nő aki már több versenyt is nyert és most itt próbál  dolgozni.Van egy németjuhász kutyája meg egy gyíkja.Csatoljak képet?Csatolok:

Hazamentem és megint mosolyogva fogadtak.Ez így ment minden nap egészen másik hét csütörtökig.Akkkor hazajöttem a próbáról ahol táncoltunk és feszengve nézték a gőzölgő fazék paradicsomlevest.Szedtem de nem bírtam enni mert annyira néztek,hogy kiborultam.Egész nap mentek,jártam,táncoltam,tanultam most meg enni nem hagynak?

-Most mivan?-kérdeztem egy elégedetlen mosollyal levágtam a fém kanalat a tányérra ami hangos csörömpöléssel érte el a célt.

-Beszélnünk kell!-szólalt meg anyu.

-Épp azt csináljuk...-mondtam hitetlen röhögéssel.

-De másképp.-próbálkozott apu.

-Na jó.Eddig is tök fura volt ,hogy vihorászva meg mosolyogva fogadtok mikor itthon vagytok de mostmár ez így még furább.Nagyon idegesítő tudjátok?Szólaljatok már meg mert nagyon idegesítetek!-szűrtem a fogaim között a mmegválogatott szavakat.

-Biztos?Na jó ne válaszolj!Tudod van egy rokonunk Istambulban.-kezdte LexaCsak bólintottam mire apu folytatta.

-Tudod,hogy beszélgettünk velük nagyon sokat.Meghívtuk őket még 3 évvel ezelőtt de nem jöttek a fiuk miatt.Tegnap is írtak egy e-mailt amiben leírták,hogy eltudnak jönni mert a fiút beadják egy árvaházba még otthon van a gyerek holnap mennek a papírokat intézni.

-Rögtön válaszoltunk,hogy nehogy beadjuák és nehogy idejöjjenek mert nem topognak be a házunkba a gyerek nélkül.Erre válaszoltak ,hogy akkor nem jönnek de a gyerek megy az árvaházba mert már nem bírnak vele annyi energiája van és ők meg fáradtak satöbbi.-folytatta Lexa.

-Utána érdeklődtünk ,hogy lehetne-e átvenni a gyámságot már így és mivel rokoni kapcsolat meg ilyesmi engedélyezik csak kijön majd 2 hónaponta egy ember ellenőrizni a körülményeket egy éven keresztül.-folytatta anyu.-és arról lenne zó hogy bele-e egyeznél abba ,hogy idejöjjön?

-Először is.Ez teljesen olyan volt mint egy kaki filmben a betanult jelenet.Másodszor hány éves a gyerek?Mi a neve? Képet?Mikor érkezik?-kérdezgettem feldobódva.

-Mint Laura 5 éves. Aramay Ruzgar Martin csak Martinnak hívják.Akkor beleegyezel?

-Szerinted?-kérdeztem vigyorogva Alexandrát.A szüleim mosolygva mentek oda a számítógéphez én meg odapattantam Lexához-Mutasd máár a kéépet naaa-nevettem.Nagyon aranyos kisgyerek tényleg.Rakok képet.

Nem szemüveges csak felvette mert úgy vagányabban néz ki.Ezt ő nyilatkozta mikor beszéltünk vele telefonon,nagyon cuki hangja van de hallatszott ,hogy sírt.Azt mondta utálja amit vele tesznek a szülei de hálás amiért nem kell tovább ott élnie azokkal akik nem is foglalkoznak vele.Nagyon gyorsan akarják lebonyolítani ezért már jövő héten jön az egyik szomszédjukkal meg az ellenőrrel.Megyek gyorsan felhívol Tomot meg Lailat facebookon mert nincs percem.Óóó vagy áthívom őket holnap úgysincs tanítás mert az egyik szakkörnek hoznak egy csomó felszerelést meg ilyesmi meg pedagógiai kör is lesz szóva megpróbálom áthívni őket.Hamarosan jelentkezek.

Ölelés:Lilly Smith :)

Kicsit rövidke rész lett.Sajnáloom de nem akarom elsietni és ez egy fejezetre való volt :).Valamelyik nap írogattam a blogot utána kimentem a másik szobába,mikor visszajöttem azt láttam ,hogy Haver a nővérem macskája ott ül a tablet előtt és nézi a képernyőt szerencsére sikerült lekapni :D a következő rész  végére csatolni fogom :)Amúgy  meg boldogságos karácsonyt emberek :)